Egyéb információ:

Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.

A középkori Hortobágy-környéki települések (Papegyháza, Máta, Balmaz, Árkusd, Csécs, Derzsegyháza, Szabolcs, Zámmonostora) a XIII-XV. században a mongol, tatár pusztítások következtében, a fellépő pestisvész és az élelemhiány miatt elnéptelenedtek.

Az elnéptelenedett területeket Debrecen város vette birtokba zálogjogon. Külterjes, szilaj jószágtartást végeztek, így virágozhatott fel a magyar szürke marha tartása és lábon való értékesítése. Fontos kereskedelmi útvonalakhoz igazodtak. Ilyen volt a “sóút” is, mely az erdélyi sóbányákból vezetett Budára. A sóút a mai napig állnak a pihenőhelyként megépített csárdák (Látóképi, Kadarcsi, Kishortobágyi, Nagyhortobágyi, Meggyes, Patkós, Kaparó).

A megélénkülő kereskedelmi és útforgalom tette szükségessé egy fahíd építését a mátai gázlónál. Ezt azonban az áradások elmosták, többször leégett, ezért épűlt meg 1833-ban Povolny Ferenc tervei szerint a Kilenclyukú híd: Magyarország leghosszabb közúti kőhídja , melynek tövében rendezték a messze földön ismerté vált, pásztortalálkozót és 1892-től szabadalmas, engedélyezett hídivásárt.

Az 1973-ban létrejött Magyarország első nemzeti parkja, a  Hortobágyi Nemzeti Park: a Világörökség része a különleges pásztorkultúra mely 1999-ben Kultúr-táj kategóriában vált a Világörökség részévé!

Hortobágy  Magyarország egyik legkisebb népsűrűségű települése.

Megközelítés:

1966-ban alakult önálló községgé Hortobágy .   Debrecentől 36 kilométerre nyugatra  található amely  Magyarország legnagyobb területű községe!  

Látnivaló:

Pásztormúzeum,   Hortobágyi Csárda,  Mátai ménes Pusztai Állatpark   Hortobágyi Madárpark

Testvérváros:

Hollókő, Komarówka Podlaska, Pressath

• A fenti hortobágyi Polgármesteri Hivatal, Hortobágy képgalériája