A települést a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál találjuk.

A Tapolcától 5 km-re fekvő község létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik. Nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta, akik 3 kastélyt építettek. Egyiket a faluban, a másik kettőt Dörögdön.

A település barokk stílusú római katolikus temploma 1770-ben épült. Oltárfreskóját a neves osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A falu utcái mentén és a hegyben is gyönyörű kőkereszteket talál az idelátogató, a központban fekvő egyhektáros természetvédelmi parkban pedig egy 200 éves mammutfenyőt csodálhat meg. A Halápi Hímzés szép hagyománya mellett a szőlőtermesztésnek is nagy múltja van a környező lankákon.

Vince napi fogadást rendeznek januárban, Zalahaláp településen lévő vállalkozók, civil szervezetek vezetőinek, a szőlő- és bortermelő gazdák összejövetelével. Farsangi bál februárban - jelmezes felvonulás, zsűrizés, tombola, bál hajnalig.

Az Európai Uniós Parkban a csatlakozás alkalmából minden év május elsején EU-s napi rendezvényt tart az Önkormányzat Képviselőtestülete. A Szőlővirágzás ünnepét június második hétvégéjén, a Szűzanya tiszteletére felújított keresztnél mise, majd a Haláp-hegyi nyitott pincék körbejárása, borkóstolás-falatozás követi. Hagyományteremtő módon Lángosfesztivált tartanak, melyen helyi lángossütő asszonyok mérik össze többéves "tapasztalatukat, tudásukat" más települések lángossütőivel. A falunapot augusztus második szombatján, a búcsút szeptemberben, az újbor ünnepét Márton névnap utáni első szombaton tartják, "Márton napi borkóstoló" elnevezéssel, a szőlőtulajdonosok pincelátogatásával egybekötve.

Zalahaláp évről évre új létesítményekkel gazdagodik, melyek közül kiemelkedik az Ipari Park, valamint a Teleház. A helyi iskola nyaranta szállást biztosít diákcsoportok számára.