A 2341 lakosú község a Velencei-hegységtől északkeletre fekszik, a Váli-víz völgyének névadó községe.

Határában középső bronzkori földvárat - az ún. Pogányvárat - és kelta falut tártak fel. A homokbányából avar kori sírok kerültek elő. Első említése 1166-ból való.

A község központjában álló, copf stílusú kastélyt Ürményi József országbíró építtette az 1770-es években. Ugyancsak ő építtette a klasszicista stílusú római katolikus templomot 1819-1824 között. Fejér megyének ez a legnagyobb, egyben legszebb klasszicista temploma. Itt helyezték el Ürményi József márványszobrát is - amely Ferenczy István alkotása -, és itt őrzik az ősi templomnak néhány tárgyát: a tabernákulumot, két fából készült angyalszobrot és Nepomuki Szent János szobrát is. A templom egyik ékessége a Szent Család kép, amely Raffaello iskolájából került ki. A temetőben található Ürményi-mauzóleum is klasszicista stílusú, 1834-ből. A község melletti vadászházban töltötte gyermekéveit Vajda János költő, itt emlékkiállítást rendeztek be. A közelmúltban Tűzoltómúzeum is nyílt Válon.