4600 fős település, Ceglédtől 15 km-re, Dél-keleti irányban.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már i.e. 4000 évvel megtelepedett népesség élt ezen a vidéken. Több kőbalta, kőbuzogány és számtalan pattintott kőszerszám került elő a határban. A szarmata, jazzig törzsek i.sz. második századtól - mintegy háromszáz éven keresztül - sűrűn népesítették be a tájat. A népvándorlás korának szinte minden népe hagyott hátra régészeti leleteket. Törtel egyik legrégibb nevezetessége a világ legnagyobb méretű, 5. század eleji, hun áldozati bronzüstje, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
A mai temető területén Árpád-kori templom maradványaira találtak.
Az 1241-es tatárjárás utáni elnéptelenedés nyomán IV. László kunokat telepített a térségbe. A település a nevét is egy kun vitézről, Thurtelről eredezteti. Neve a király egyik gyilkosaként híresült el.

Római katolikus templomát 1802-ben építették a temetőben talált gótikus templom köveinek felhasználásával. Klasszicista stílusban épült, 1837-ben szentelték fel. 2000. augusztusában adták át a református templomot.

A Törteli Gazdák Vendégváró Egyesületének tagjai 2004. tavaszán alapították meg a Tanyaszínházat, mely a Malom Kulturális Központtal együtt biztosítja a település kulturális életét.

A Patik horgásztó horgászati és pihenési lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. Természetvédelmi területen fekszik a "Kákás" Tanösvény, ahol megtekinthetők az élő tanyák, őshonos növények, a szikes, zsombékos, láprétes fátlan növénytársulások, az élő Gerje part színei és madárvilága.