730 lakosú község a Zempléni-hegység északi részén.

A Vártemplom tornyán lévő gömb messziről látható volt: aranyból készült.
 Minden irányba hirdette Telkibánya gazdagságát. A huszita háborúban elpusztult a vár és a vártemplom - az aranygömbből (gombból) csak a lyuk maradt. Mária Terézia díszőrségének egyenruhájára a Telkibányán bányászott aranyból készültek a gombok és ő nevezte el a települést ARANYGOMBOS TELKIBÁNYÁNAK.

Az 1600-as évek végén bezárták a bányák nagy részét, mely a középkori Magyarország aranytermelésének egyharmadát adta. A korabeli aranybányáknak, örlőknek, aranymosóknak a maradványai a helyszínen megtalálhatóak.

1997-ben tárták fel a megtalált Szent Katalin Ispotályos Templomot. Alapjain Romkertet és Kápolnát építettek. Ilyen szintű ispotályos templom bemutatás Magyarország területén máshol nem látható.

Geológiai, földtani látványosság a hegyen és az erdőben látható felszíni perlitfolyás.

Telkibánya látnivalói közé tartozik még az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye is.