Az 1936 lakosú település Magyarország és Bács-Kiskun megye középső részén, az Alföld szívében, a Homokhátságon helyezkedik el. Változatos természeti értékekkel - szikes tavakkal, homokbuckás szórt erdőségekkel - övezett környezete kellemes.
A falu neve egy 1424-es oklevélben szerepel először. Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. De ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község. A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres betyár, Bogár Imre és bandája.
A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki.
Messze földön híres a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus. A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.