A község nevét először az 1508-ban készült adománylevélben említik, de avarkori és honfoglalás kori régészeti maradványok bizonyítják a település régebbi történetét. Ha Örkény felől közelítjük meg Tatárszentgyörgyöt, meseszerű ősborókás buckákat csodálhatunk meg útközben. Ezek az ezüstös szabályos fenyők a napsütötte Alföldön csodálatos látványt nyújtanak. A borókacsoportok mellett, a "völgyekben" és a hidegebb északnyugati oldalakon szürke nyárfacsoportok is díszlenek. Természetesen ehhez a sajátos élőhelyhez különleges madár és rovarvilág is tartozik, ami a turisták számára sok élményt nyújt. Tatárszentgyörgy határában magyar és nemzetközi lőtér van. A templomkertben látható az a kőoszlop, melyet Liebner József faragott - emléket állítva ezzel Rákóczi fejedelem seregének, mely 1710-ben a faluban táborozott. A település közepén áll a lizénákkal osztott falú, hagymakupolás Szent Vendel római katolikus templom, mely a XIX. század közepén épült, és a II. világháború után jelentősen átépítették. Tatárszentgyörgyről érdemes kilátogatni a Sarlós-pusztáig, ahol hamisítatlan kiskunsági hangulat: csárda, lovarda, úszómedence, több vendégszoba és tágas étterem fogadja az egyéni vagy csoportos látogatókat.