743 lakosú település. Az M3-as autópályáról Hatvan felé letérve a 21. számú útra, arról pedig Kisterenyénél kelet felé fordulva érjük el a Szuhára vezető utat. Első írásos említése 1441-ben, Zoha alakban fordult elő. Régebben a mai helyétől északra volt a falu, csak a török hódoltság idején települtek át lakói a Mátra biztonságot nyújtó erdőségeinek közelébe. Mára igazi üdülőfaluvá vált. Látnivalói: az 1768-ban átépített barokk stílusú Kisboldogasszony római katolikus templom. A haranglábat Lajgut András egykori szuhahutai bíró állíttatta 1868-ban. A tölgyfagerendát 1907-ben és 1982-ben, azonos méretben és formában megújították. A harangláb csúcsán fakeresztben végződő, kúpos zsindelytető látható. A gerendára 1907-et, a megújítás évét vésték. A harangláb közelében egy 1869-ben állított, faragott népi fakereszt is áll. Szuha tájháza 2003 szeptemberében nyílt meg. A tisztaszobában és a konyhában régi palóc bútorok találhatók. Egy másik helyiségben szövő- és fonóeszközöket állítottak ki, ezeket azonban akár ki is lehet próbálni. A természetvédelmi területen található Bükkfa-forrás egy idős bükk gyökerei közül tör a felszínre. Védett terület a környező, 14 hektáros erdőrész.