A főváros agglomerációs övezetében, Budapesttől 20 km távolságra, a Csepel-szigeten elhelyezkedő, több mint 700 éves település.

A város a halászok és pákászok védőszentjéről, Szent Miklósról kapta a nevét.

A honfoglalás után e terület Árpád szálláshelye volt. A település legrégebbi említése IV. Béla, 1264. október 14-én kelt oklevelében szerepel.

Gyönyörű természeti adottságú település, amelyet a Duna két ága fog közre. A gazdag növény- és állatvilágot bemutató Ökológiai tanösvény sok látnivalót ígér az idelátogatóknak.

Olyan növény- és állatfajok is megtelepedtek itt, amelyek ritkaságuk miatt magukra vonták a szakemberek figyelmét, és ezeket védetté nyilvánították. A vízityúkok, tőkésrécék, búbosvöcskök a nyaralók közelében úszkálnak. A közeli úszólápon még ritka orchideafajok is élnek. Szigetszentmiklósnak ma is nagy vonzereje a Ráckevei (Soroksári)-Duna. A nádasokkal benőtt parti nyaralóhely kedvelt a horgászó és a vízisportot űzők körében. A Kis-Duna partja, amely lényegében hétvégi- és üdülőházakkal épült be, főleg a fővárosi lakosság kedvelt pihenőhelye.

Kiemelkedő látványosság a város határán található 314 m magas Lakihegyi rádió-adótorony, amely a XX. század elejének egyedülálló bravúros technikai újdonsága volt, ma már ipartörténeti műemlék. Történetéről a Városi Helytörténeti Gyűjteményből tájékozódhatnak az érdeklődők. A város szülötte Ádám Jenő Kossuth-díjas zeneszerző, Érdemes Művész (1896-1982), akiről az Ádám Jenő Emlékház őriz becses dokumentumokat, életéről, munkásságáról.

Vitéz Somogyváry Gyula, a Magyar Rádió volt igazgatója egykori nyaralójának falán emléktábla található.

A Városi Könyvtár és Közösségi Ház épületében tekinthető meg Molnár Imre hagyatékából az ország legnagyobb citeragyűjteménye.

A város - felismerve a kedvező földrajzi és gazdasági környezetben rejlő lehetőségeket - folyamatosan fejlődik.