KIRÁLYI FOGADTATÁS • KULTURÁLIS PEZSGÉS • IDŐUTAZÁS

Székesfehérvár az egyik legrégebbi magyar város, egy jól védhető, mocsaras terület dombjaira épült, a természetes utak találkozási pontja mentén. Géza fejedelem 972-ben ezen a kedvező stratégiai ponton alakította ki uralkodói székhelyét, a mai Székesfehérvár ősét, itt építtette meg a magyarok első kőtemplomát 997 körül, mely temetkezési helyéül is szolgált. Igazán jelentős központtá Szent István idején vált a város, aki itt építtette fel magántemplomát, a Szűz Mária prépostsági templomot, a későbbi koronázó templomot. Ma ennek az egykor európai viszonylatban is figyelemre méltó méretű épületnek csak a romjait találjuk. A templom a 18. század végére gyakorlatilag eltűnt, köveit a helyén épülő Püspöki Palotához használták fel.

A pusztulás és az újjáéledés körforgásának élményét az egyházi épületek közvetítik hitelesen. A püspöki székesegyház hatalmas tornyait még IV. Béla építtette. Később itt őrizték Szent István ezüst hermába foglalt fejereklyéjét, mely a templom többi kincsével együtt ma már a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban látható. Szintén középkori eredetű a székesegyház altemploma III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírjával, márványlapjukon az uralkodó és hitvese holttestének lenyomataival. Aki szereti a késő barokk képzőművészet változatos formavilágú, virtuóz alkotásait, feltétlenül látogasson el a Szemináriumi és a Ciszter templomba. Maulbertsch gyöngyházfényű, csipkefinomságú égi víziója a Szemináriumi templom mennyezetén, s a Ciszter templom sekrestyéjének Közép-Európában példa nélküli faragott sekrestyebútora bizonyára le fogja nyűgözni. A belváros egyik meghatározó építészeti emléke a Püspöki palota a Szűz Mária Prépostsági templom köveiből épült fel. Az építkezés több mint húsz esztendeig tartott, így az alapvetően barokk épületen megjelentek a copf stílusú díszítőelemek is.

A török dúlást követően Székesfehérvár új virágkorát a 18-19. században élte. A Belváros megőrizte középkori utcaszerkezetét, díszei elsősorban a barokk templomok, rokokó és copf épületek, paloták lettek. Falaik között virágzott az oktatás, a szellemi- és kulturális élet. Itt épült fel az ország első kőszínháza, a Vörösmarty Színház. Ezt a kulturális pezsgést érezheti ma is, aki a városba látogat. Székesfehérvár ma is egyedülállóan gazdag muzeális értékekben, képzőművészeti alkotásokban, kuriózumokban. Római kori kőemlékek, szarkofágok, bélyeges, monogramos téglák (Szent István Király Múzeum kiállítóhelyei), képzőművészeti alkotások (Városi Képtár, Csók István Képtár, új Magyar Képtár), vagy éppen lenyűgöző kidolgozású porcelánbaba gyűjtemények (Fehérvári Babaház) kincseit fedezheti fel itt a látogató.

A belváros egyik ékköve a Hiemer-ház, valójában három különálló ház, amelyek az évszázadok során épültek össze egy házzá. Ma a házasságkötő terem is az épületben található.

Aki pedig szeretne egy műemlékfürdőben felfrissülni, érdemes meglátogatnia az 1905-ben épült szecessziós s tílusú, kagyló-díszítésű, kupolás árpád-fürdőt, melyet gondos rekonstrukciót követően 2010 tavaszán adták át a nagyközönségnek.

Kulturális rendezvényeink minden évszakban színvonalas és izgalmas programokat kínálnak!

Időutazás

Székesfehérvár egyedi, történelmi, pezsgő hangulata az impozáns épített „díszleten” túl sok apró részletben rejlik. A városban sétálva gyönyörű, díszes barokk templomok, sarokerkélyes, hangulatos lakóházak és impozáns klasszicista stílusú épületek mellett vezet utunk, melyek között helyenként rábukkanunk a középkori városfal, vagy épület maradványára. Nagyszámú és bravúrosan elhelyezett köztéri szobrai értő szemlélésével megelevenedhet a sokszor elpusztított város egész történelme. érdemes letérni a Fő utcáról és felfedezni a kis utcák és zárt udvarok időutazást ígérő hangulatát. Az óráknak kitüntetett szerepe van a város életében: a Virágóra színpompás számlapján virágba álmodott számok mutatják a pontos időt, az órajátéknál délelőtt 10 órától kétóránként csodálatos dallamok mellett vonulnak fel a magyar történelem ismert figurái és jelképes alakjai.

A Belváros közelében hűs, árnyas ligetek és tavak gondoskodnak a pihenésről, és újabb látványosságokat tartogatnak, legyen az a Zichy ligeti Zenepavilon, vagy egy gyógyvízet adó zenélő kút. A kertvárosi lakóövezetben a Bánya-tó, a hírhedt „öngyilkosok tava” ejti rabul a vadregényes látvány szerelmeseit. Tőle nem messze található a város határában kilátópontként is szolgáló Aranybulla emlékmű, amely 1222. évi kikiáltásának helyén áll. A város legkülönösebb építménye a Bory-vár. Ez a 20. századi romantikus lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. Saját tervei alapján egymaga építette 36 éven át egészen haláláig, festőművész felesége iránt érzett szerelmének emlékéül. A művész házaspár megszámlálhatatlan alkotásán kívül a képtárban értékes képzőművészeti gyűjteményük is megtekinthető.