A nyírség szülötte Krúdy Gyula, aki erről a tájról vitte magával azokat a ködös, meseszerű hangulatokat, amelyek a 20. század egyik legkitűnőbb prózaírójává tették. Hatással voltak rá szülőföldje vadregényes tájai, a letűnt nemesi kor kastélyai és a nép egyszerű istenhitéről tanúskodó kicsiny templomok.

A terület gyümölcsei világhírűek: itt készítik a szatmári szilvapálinkát, amely első helyet foglal el az Európai Unió hungarikumainak sorában. Aki megízleli a pálinka fenséges aromáját - miután levegőt kap - csak könnyes szemmel tudja dicsérni.

A megye négy fiatornyos fa harangtornyairól híres. A késő reneszánsz és népi barokk stílusú tornyok közül a vámosatyai és a nyírbátori a két legnagyobb. A „mezítlábas Notre Dame”-nak is nevezett tákosi református templom - amely nem sokkal nagyobb egy parasztháznál - az utolsó hírnöke a Felső-Tisza-vidéki templomoknak.

Szabolcs honfoglalás kori földvárának sáncai elérik 10-12 méter magasságot is, és a kisvárdai vár helyreállított épületében minden évben megrendezik a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját, a parkosított várkertben pedig vendéglőt és fürdőt nyitottak.

Tarpán látható a környék egyetlen megmaradt szárazmalma, Dombrádon pedig a Vasúti Múzeum működő terepasztallal, vasúti relikviákkal várja a látogatókat, valamint a szabadban egy mozdonyt és szállítóvagonokat is bemutatnak.

Máriapócs a katolikusok zarándokhelye, hiszen a 17. században csoda történt az akkori templom falai között: könnyezni kezdett a Mária-kép. Az ide érkező hívők befogadására épült fel a ma is látható kéttornyú barokk templom.

A nyíregyházi árkádos bejáratú városháza eklektikus, reneszánsz hangulatú épülete szinte vonzza a tekintetet, a Sóstói Múzeumfalu szabadtéri múzeum négy hektáros területén pedig a megye népi építészeti emlékei láthatók.

Fehérgyarmaton megtekinthetők a közelben előkerült mamutcsontok, de a vásárosnaményi Máthé-kúriában is találhatunk régészeti és népművészeti emlékeket. A nagyhalászi barokk stílusú Csuha-Kállay-kúriában megyei képzőművészek művei, illetve helytörténeti kiállítás látható.

A nagykállói Harangod Makovecz Imre által tervezett „csűrjei” egy pihenő- és szabadidőközpont részét képezik, ahol érdekes programokkal várják a családokat. Az Ínségdombi kilátó születéséről így mesél a legenda: egy több száz évvel ezelőtti éhínség idején a földesúr hordatta össze a dombot a jobbágyaival, hogy a gabona fejében dolgozzanak is valamit.