Mintegy 53 000 lélekszámú város a Fertő-tó és a Soproni-hegység között az Ikva-patak partján. Hazánk egyik legjelentősebb üdülő- és idegenforgalmi városa.

A számos középkori templom és az oromfalas, tágas belső udvarral rendelkező középkori eredetű házak, a keskeny utcák ma is meghatározzák a belváros képét. A gótika kedvelői XIII-XIV. századi lakóházakban és templomokban gyönyörködhetnek.

A város szimbóluma a tűztorony, mely az 1676-os tűzvész után kapta mai formáját. A Fő téren a Stornó-házat és a benne található kiállítást érdemes megnézni, az Orsolya téren a Lábasház figyelemre méltó.

Az Orsolya-templom a zárdával és az iskolával a múlt században romantikus stílusban épült. Az Esterházy-palota, az Erdődy-palota, a Széchenyi-palota és a Zichy-Meskó-palota arról tanúskodnak, hogy Sopron a magyar főúri családok körében is kedvelt tartózkodási hely volt.

A város 23 állandó kiállítása helytörténeti, természettudományos, ipartörténeti, képzőművészeti, valamint több vallási gyűjteményt mutat be.

A várostól 12 km-re fekszik az ország első szénbányája: Brennbergbánya, mely 1752-től 1952-ig látta el a környék iparát kőszénnel. Érdemes sétát tenni a Lövérekben, kellemes kirándulási célpont a Károly-kilátó.

A környék nevezetessége például a fertőrákosi barlangszínház és a bánfalvai Mária Magdolna-templom is.

A híres soproni bort, a kékfrankost mindenképpen érdemes megkóstolni.

Balf

985 lakosú község Soprontól 8 km-re keletre. Híres gyógyfürdő, szulfidos vizét már a rómaiak is ismerték, reumás betegségekre kiváló. A forrásokhoz kapcsolódik a neobarokk kastélyszálló és a barokk fürdőkápolna, Dorfmeister István faliképeivel. A római katolikus templom XIV. századi, XVII. századi dongaboltozattal a szentélyben.