A Szatmári-síkságon, Nyíregyházától mintegy 75 km távolságra, a 491-es úton érhető el.

A cégényi monostor 1181-ben kelt oklevelében szerepelt először a Sonkád név. A ma álló templom építése a 15-16. század fordulójára tehető. A reformáció elterjedésében a Csaholyi-család játszott fontos szerepet. A 16. század végén viharos időszak köszöntött be a falu életébe. Sonkádot is elérték a török hordák, az erdélyi hadak, a királyi Magyarország seregei. Az 1717-es tatár betöréskor felgyújtott tetővel együtt semmisült meg a szentély gótikus boltozata. A helyreállítás az 1750-es években kezdődött. 1766-ban festett, kazettás mennyezetet és karzatot építettek. 1795-ben az első architektúrát, a mennyezetet, a karzatot átalakították. 1803-ban elhatározták egy torony építését, amely a szűkös anyagiak miatt lassan folyt, de 1824-re befejeződött. A keletelt templom sokszögzáródású szentélyét eredetileg boltozat fedte. Ablakok csak a déli oldalon találhatók. Díszesen faragott szentségtartó fülke található a szentély északkeleti falában. A szentély északi falán található a sekrestyeajtó kőkerete. Az L alakú, azaz a hajó északi és déli oldalához illeszkedő karzat és mennyezetkazetták gazdag növényi ornamentikát ábrázolnak. Vonalas ábrázolásaikban szimbolikus elemek is megjelennek. Az épület teljes felújítása 1998-ban fejeződött be, amiért 1999-ben Europa Nostra-díjat kapott.