A kegyhely története a római korba vezethető vissza. A domb alatt futott a Sopianaet Mursaval (mai Eszék) összekötő forgalmas út, az ott lévő forrás természetes pihenőhelyül szolgált az utazóknak.

E forrás mellett állítottak fel egy Mária-szobrot, később a keresztény szlávok Mária-oltárt helyeztek itt el. A falu nevét a X. sz.-ban ideérkező magyar törzsek után Győd vezérről kapta.

A XI. sz.-ban Mária tiszteletére egy kápolnát építettek, ami a XV. sz.-ban gótikus kinézetet kapott, a XVIII. sz.-ban pedig barokk stílusban építették újjá. Máriagyűdet VII. Pius pápa 1805-ben hivatalosan is elismerte zarándokhelyként. A kegytemplomtól keletre van a Szentkút, amelynek vizét egykor a híres gyűdi korsókban vitték haza a zarándokok. Minden Mária-napon illetve jelesebb egyházi ünnepekkor búcsút tartanak itt, vagyis 25-27 alkalommal évente. Ilyenkor a templom és környéke megtelik emberekkel, az utóbbi években a látogatók számát mintegy ötszázezerre becsülik.