Romhány Budapest felől a 2. sz. főúton a rétsági elágazás után érhető el.

Neve a régi okiratokban Rohman, melyből szláv eredetre lehet következtetni, mert ez vízszögletet jelent. Itt zajlott a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb csatája, a romhányi csata, 1710. január 22-én a Vérhegy nevű domb és a Lókos-patak közötti területen. A csata emlékét őrzi a Vérhegyen cserkészek által állított kőkereszt és a Kossuth út utolsó 147. számú háza mellett (Szátok község felé) helybeli mesterek faragta kövekből készült Turul-emlékmű. Az utóbbit 1932. október 9-én Gömbös Gyula miniszterelnök leplezte le. Az emlékoszlopon magyar, lengyel és svéd nyelvű felirat olvasható. A Kastélyka nevű dombon található a közel 300 éves törökmogyorófa, melyet Rákóczi-fának nevez a néphagyomány. A szájhagyomány egyik változata szerint II. Rákóczi fejedelem botjából fejlődött. A Lókos-patak régi medre felett emelkedő műemlék kőhídon Nepomuki Szent János szobra áll. A községháza előtti parkban - Nógrád megyében egyedüli - millenniumi emlékoszlop van. A Köztársaság téren emelkedő dombon található a klasszicista stílusban 1836-ban épült római katolikus templom. Romhányban született a kiváló pomológus, hazafi Bereczki Máté. Nemzetőr volt az 1848-49-es szabadságharcban, emiatt sokáig bujdosott, majd a gyümölcstermesztésnek szentelte életét. A Batthyány u. 45. alatt emlékkő jelzi a már lebontott szülőházát. A Laszkáry-kúria és a sportcsarnok közötti parkban megtekintésre érdemes egy idős hársfa. Több üzem is működik a községben: a burkolólap-gyártással 2 Kft. és a Zalakerámia ZRt. foglalkozik, ezenkívül egy sütő- és egy tésztaüzem is található Romhányban.