Az 1000 főt meghaladó, szép fekvésű kistelepülés Pest megye déli határán a Vértes keleti lankái és a Budai-hegység déli nyúlványai között, a Zámor-patak völgyében helyezkedik el.

Már az Árpád-kor kezdetétől lakott volt, neve Zumur nemesi család nevéből származik, a Puszta-előtag pedig a török hódoltság alatti elnéptelenedéssel kapcsolatos. A XVIII. században épült, többször is átalakított Barcza-kastély mai formájában eklektikus stílusú épület, az azt körülvevő 3 hektáros arborétum-jellegű ősparkban. Jelenleg exkluzív lovas kastélyfogadóként üzemel, nagytermében jelentős eszmei értékű műgyűjtemény található. A központban lévő sóskúti kőből készült haranglábat 1930-ban Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára építették, oldalában a névadó Szent Imre szobrával. Emlékművet emeltek az I. és II. világháború, valamint az 1848-as szabadságharcban elhunyt hősöknek, a falubeliek ezen a téren tartják szabadtéri ünnepi rendezvényeiket is. A katolikus kisegítő kápolna nevezetessége a múlt századi velencei fehér márvány Krisztus-szobor. A temetőkertben látható Pusztazámor leghíresebb nevezetessége a XVIII. századi zámorhegyi remeteség - harangházzal és szerzetesi cellákkal - hazánk egyedülálló barokk műemlék különlegessége. Nevezetességei közé tartozik még a Községi-, a Korláth-kereszt és Barcza Imre réti kereszt. A kulturális életet gazdagítják a községben élő művészek: üvegcsiszoló mester, könyvkiadó, szobrász, kézműves család művei is.