Az alig 1500 lakosú település Budapesttől 54 km-re délkeletre fekszik.

Első írásos említése 1280 tájáról származik, Och néven. A község neve többször változott, 1440 körül vált ismert búcsúhellyé. Ekkor épült gótikus jegyekkel ellátott templomának mai maradványa műemlék. A 12 m magas falazat anyaga kő és tégla. Ezelőtt áll a 13 Aradi Vértanúról készített kopjafás szoborcsoport és a Tanítók emlékének állított faragott faoszlop. A település központjában található a Szent Ágoston-templom. A körülötte levő templomkert jelentős értéket képvisel idős fáival, növényeivel.

Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország földrajzi középpontját. 1978-ban Kerényi József építész tervei alapján 11 m magas nyolcszögű gúla épült, amit 2002-ben felújítottak. A torony környéke kedvelt kirándulóhely, s a szép és erdős vidék önmagában is vonzó. Ez a természetvédelmi terület a falutól északi irányban mintegy 500 méterre található.