3650 lakosú város Győrtől mintegy 17 km-re délre.

Bárhonnan érkezik valaki Pannonhalmára, az mindenképp találkozik a főtéren lévő ma Ligetnek nevezett településrésszel, felső sétányára 1940-ben építették az Országzászlót, alkotója: Zászlós István és Schima Bandi képző- és iparművészek, napjainkban pedig az Árpád-dombormű, a Szent István-szobor és Géza fejedelem mellszobra díszíti a parkot.

A Liget közvetlen közelében található a zsidó templomként emlegetett zsinagóga. 2004-ben az épület előtti közterületen emlékmű létesült a holokauszt 60. évfordulójára.

Jellegzetes épülete a főtérnek a napköziotthonos óvoda, ami az államosításig szerzetes nővérek zárdája volt, de azt megelőzően a főapát huszárja lakott az épületben.

A város központjában található a Kistemplom néven emlegetett városi templom.

A dombtető legkorábbi építménye a 13. században, a tatárjárás körül emelt katonai őrtorony volt, amelynek nyomaira a templom 1734-es újjáépítésekor bukkantak rá. A mai képét 1959-ben alakították ki. A török hódoltság idején a szirtszerű magaslat őrtornyát fallal vették körül, így megerősített hely lett, amiről a Templombástya emléktáblája is tanúskodik.

A templom melletti kis téren áll Szent Márton kőszobra, ami a köpenyét kettévágó katonát ábrázolja, és 1997-ben, a szent ünnepnapján (november 11.) avatták fel. Ez a hely a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal része.

A Kistemplom mögött található a máig Fiúiskolaként emlegetett iskolaépület, melynek avatása 1896-ban, a Millennium évében volt, jelenleg a Pannonhalmi Kistérség irodái találhatók itt.

A városközpontban található a Városháza szecessziós épülete is, mely 1910 körül épült. Mai vonatkozású közéleti érdekessége, hogy a községháza a főjegyző szolgálati lakása volt, és így otthona gyermek– és ifjúkorában Hernádi Gyula Kossuth-díjas írónak.
Érdemes megtekinteni a központtól két perc sétányira, a keleti irányban található Majorság épületegyüttesét, amit az 1650-es években építtetett a főapátság. 1825-ben sor került a major bővítésére is.

Az épületegyüttes négy négyszögű udvart vesz körül, közöttük alagútszerű átjárókon lehet közlekedni. Az épületkomplexum alatt kialakították az 5000 akós pincét is, ami a borgazdaság alapja lett. Itt volt lakása az író Dallos Sándor (Aranyecset) családjának.

A majorsággal szemben áll a Magtárépület, amit 1787-ben építettek, ma műemlék.

Az 1986-os millenniumra készült el a Győr-Bakonyszentlászló-i vasút, és ekkor megépült a Vasútállomás is. Falán egy 1938-ban Zászlós István által készített bronz dombormű fogadja az ideutazót. Ez azt az eseményt ábrázolja, amikor Szent István király Szent Márton hegyéről (Pannonhalmáról) indult Koppány ellen.

A Cipó-dombon a régészeti kutatások során avar kori temetőt találtak. Érdekessége, hogy a középkorban pallosjoggal rendelkezett a település és ott hajtották végre a lefejezéseket, az utolsót 1803-ban.

Pannonhalma 2000 óta városi címmel rendelkezik, ez az időpont egybeesik a település fesztiválvárossá válásával is, köszönhetően az akkor még fiatal, alig egyéves Pándzsa Klub Egyesületnek, akik ebben az évben szervezték az első nagyszabású háromnapos Generációk Találkozása Fesztivált, amit azóta több nagysikerű fesztivál követett.