1820 lakosú község a Dunántúl déli részén, közel a Balatonhoz, a Sió partján.

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták. A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját - "Uzra".

Első írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből. Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét Roth és Filipovics csapatai felett.

A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.

A kétemeletes, négyszögalakú várat Ozoray Pipó, Zsigmond király firenzei hadvezére építette a XV. század elején. Ugyancsak középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút.

1994-ben a Virágos Városok és falvak versenyén Ozora a falu kategóriában első helyezést ért el. 1995-ben Európa-díjat kapott.

2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik, és a művészek által a falunak adott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.

2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az Ozorai Várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.