Az 1860 fős község Cegléd és Nagykőrös városok között félúton, a 441-es főút mentén helyezkedik el.

Története az Árpád-korban kezdődött. Ekkor királyi birtok volt. Erre utal az 1920-as és 1940-es évek ásatásaiban feltárt templomrom és temető, és a területen talált igen értékes leletanyag. A helység egy apátságról nyerte nevét, amelyet nyárfa jelzővel láttak el (Nyársapáthi). Az apátságra vonatkozó középkori oklevél nem maradt fenn. Először 1376-ban történik említés róla, s ekkor már a Nyársapáti család tulajdonát képezte a falu.
Az Árpád-korban alapított, több századon át virágzó település helyén Szarka Mihály - a falu egykori földbirtokosa - teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a község újraéledhessen. Nyársapát 1954. november 1-jén vált önálló közigazgatású településsé.

1995-ben kezdődött meg a templom építése, amit 2004. május 15-én szentelt fel dr. Beer Miklós váci megyéspüspök. A múzeumnak és a református közösségnek is helyet adó, eredeti állapotában helyreállított Szaka-kúriát a község fennállásának 50. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretében adták át. Az érdeklődők itt ismerhetik meg Nyársapát Árpád-korig visszanyúló történetét. Itt kapott helyet továbbá a település fennállásában kimagasló szerepet játszó Szaka Mihály életét bemutató emlékszoba is. 2004. október 1-jén. 2006-ban megszépült a Művelődési ház épülete is, mely egykor a Szarka család borháza volt.

A településen motocross és gokart pályák működnek.