A 2330 lakosú település Hajdú-Bihar megyében található. Nagyrábé első írásos említése 1215-ben a Váradi Regestrumban Rábé néven szerepel.

A község középpontjában áll az 1809-ben épült zsindelyfedésű református templom, mely védett műemlék, Győrfi Sándor szobrászművész II. világháborús emlékműve a Sárrét jellegzetes madarával, a daruval, mely az egykori piactéren kialakított parkban áll. Érdekes látványosság a Des Echerolles-család hajdani kastélya, mely helyenként középkori hangulatú, néhol saroktornyokkal tagolt, összességében kicsit franciás, romantikus kastély. Az új tulajdonosnak köszönhetően a kastély korhű felújítási, helyreállítási munkálatai folynak. Füstpusztán a múlt tanúfája a 250-300 éves kocsányos tölgy, védett természeti érték, amely az ott levő kastéllyal harmonikusan illeszkedve emlékeztet az egykor angol tájkép stílusban kialakított parkra. A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek hajdani életvitelébe nyújt betekintést. Az Önkormányzat szépen felújított épületének 1996-ban készült székely kapuja Sófalvi Árpád korondi fafaragó munkája. 

A település mind természeti, építészeti, mind néprajzi oldalról vonzó idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik. Területére kiterjed a Bihari Tájvédelmi körzet. Bihardancsháza felé eső határrészén előfordul hazánk legnagyobb testű madara, a túzok. A Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület tagjai által írt és szerkesztett Nagyrábéi Falukönyv három kötetes. A falu szellemi értékei közé tartozik az Arany Páva-díjas Pávakör, a Citera-együttes, a szövőkör működése.

A művelődési házban folyó színes programok, a falu népét megmozgató szüreti felvonulás, és több kiállítás, értékteremtő és hagyományőrző rendezvény vonzza a turistákat Nagyrábéra. Minden év április hónap utolsó szombatján a Szent György napi megemlékezéssel együtt rendezzük meg a Sárrét Íze Fesztivált megyén és határon túli települések, önkormányzati és civil szervezetek részvételével.