Az Alföld közepén található mezőváros. Budapesttől 80, Kecskeméttől 15 km-re helyezkedik el. Neve a kőrisfától származtatható, mely a település jellegzetes fa fajtájaként a város címerében is helyet kapott.

A város és környéke már az újkőkor óta lakott vidék. IV. Béla király 1244-ben oklevelében említi Kőröst.

Sajátos mezővárosi arculatát a műemlékek, műemlék jellegű és városképileg jelentős épületek adják, amelyek a város több évszázados múltját tükrözik. Épületei közül kiemelkedik a középkori maradványokat őrző református templom, a városháza épülete, az Arany János Református Gimnázium és Arany János Gyakorló Általános Iskola, a római katolikus templom, a Bíróság és a Levéltár épülete, az Arany János Kulturális Központ, a Tímárház, valamint a Zsinagóga épülete.
A nagykőrösi gimnáziumban tanított 9 évig Arany János, itt írta balladái jelentős részét. A volt huszárkaszárnya épületében működik az Arany János Múzeum, amely a céhes ipar tárgyait, az Arany-család személyes emlékeit és irodalmi dokumentumokat mutat be. A múzeumban "Hej Nagykőrös híres város" címmel régészeti és irodalomtörténeti kiállítás található, valamint "Fejfák a Duna közén" címmel állandó néprajzi bemutató látható. A múzeum előtti parkban található a "Nagy Tanári Kar" szoborkompozíció, valamint a honfoglaló Bor-Kalán nemzetségfőt ábrázoló bronzszobor, mindkettő Varga Imre alkotása. A református templom XV. századi, eredetileg gótikus stílusban épült, többször átépítették. A katolikus Szent László-templom 1786-ból való.

A strandfürdő medencéit 32-46 °C-os gyógyvíz táplálja. A város északi részén lévő szabadidőközpont (sporttelep és pihenőpark) jól szolgálja az egészséges életmód megszerettetését.