Az Északi-Bakonyban fekvő község a Közép-Dunántúli régióhoz, Veszprém megyéhez és a Zirci Statisztikai Kistérséghez tartozik, legkönnyebben a 82. útról (Veszprém-Győr) közelíthető meg.

Első okleveles említése 1270-ben Wzturgar néven történik. Nevét a szláv strugar, faragó, esztergályos szóból eredeztetik, amit a magyar szokásoknak megfelelően lefordítottak, így lett Esztergár, amely később Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott (a mai Kardosrét).

1751-ben német telepesek érkeztek Nagyesztergárra, akik fakitermeléssel, faszénégetéssel, juhtartással foglalkoztak. A II. világháborút követő kitelepítések után Szlovákiából magyar családok kerültek ide. 1973 áprilisában Zirc társközségévé nyilvánítják, és csak 1993 januárja óta önálló ismét. A dudari szénbánya bezárása után elsősorban Veszprém és Zirc üzemei, illetve helyi vállalkozók foglalkoztatják a munkaképes lakosságot. A településen az összes közművesítés, mint a vezetékes ivóvízhálózat, szennyvíz, telefon, gáz és kábel TV adott.
Nevezetessége az 1796-1798 között épült katolikus templom. Neves szülötte Ányos Pál költő. Nagyesztergár hangulatos, falusias légköre nyugodt, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak. A Bakony, illetve a környéke kiváló kirándulóhelynek számít.