A Dél-Dunántúlon, Tolna megyében, a Mecsek keleti nyúlványán elterülő 
873 lakosú település csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza.

Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a Velencei-hegységben megjelenő gránit kőzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a Kárpát Medence különböző mélységeiben húzódó Variszkusz Őshegység egy gránittömbje a földfelszín fölé.
Mórágy Tűzkő-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az archeológusok számára. A "Mórágyi Vénusz" csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumban.

Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel, mint "Silva regalis Moorag", ami magyarul annyit tesz Mórágy Királyi Erdő.
Az itt letelepült mesterek keze munkáját dicsérik a XV. századtól fennmaradt mórágyi kerámiák. Ezek élénk színű, törökös mintázatú, használati és díszítő célokat szolgáló tárgyak pl.: tányérok, fűszertartó edények, korsók. Néhány mai napig is fennmaradt darab restaurált formában megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban, valamint a Mórágyi Helytörténeti Múzeumban.

1998 őszén alakult meg Mórágyon a Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat, melynek egyik fontos célja a nyelvápolás, a kultúra anyagi támogatása. A tánccsoport, a német dalkör és támogatóik tevékenységét a Mórágyi Hagyományőrző Német Nemzetiségi Egyesület fogja össze.