A magyar kisvárosok egyik gyöngyszeme, a közel 15 000 lakosú Mór, Fejér megye Észak-nyugati részén, a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri árokban terül el, a megye egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális központja.

A település történelmi gyökerei a kelta és római korig nyúlnak vissza. A XIX. század végén az ipar fejlődésével a modern polgárosodás is kezdetét vette, ekkor lett Wekerle Sándor - a város szülötte - Magyarország első polgári származású miniszterelnöke. Mór 1984-ben - akkor 100. magyar városként - városi rangot kapott.

A város mai fejlődésében egyre nagyobb szerephez jut a belföldi és nemzetközi turizmus, amelyet bővülő szálláshelyeinek és sokoldalú (wellness, lovas, borászati-gasztronómiai) szolgáltatási kínálatának köszönhet.

Mór nemzetközi kapcsolatai is egyre szélesednek, testvérvárosa 1990-től az észak-rajna-vesztfáliai Freudenberg, 2005 óta pedig az olaszországi Valdobbiadene település.

A település földrajzi adottságainak köszönhetően, a szőlő és bor kultusza már az i.e. III. században megjelent, amikor az ősi Pannóniában élő kelták szőlőtermesztéssel kezdtek foglalkozni, majd később a rómaiak újabb szőlőfajtákat honosítottak meg a területen.

A XVIII. század végére folyamatosan nőtt a borospincék száma, így a XIX. században újabb borászati eljárásokat fejlesztettek ki, majd a rákövetkező évtizedekben a szőlőtermelés eszközeinek modernizálása zajlott le.

A nagyüzemi bortermelés megszűntével ma már a kisebb családi pincészetek és turisztikai vállalkozások teremtik meg újra a móri bor jó hírnevét. A Bormúzeum és a régi pincesor emlékeztet a vidék jellegére.

Az egykori Lamberg-kastélyt (1766) Fellner Jakab tervezte, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legkiválóbb alkotása. Egyik oldalszárnyának három helyiségében látható a település múltját bemutató Wekerle Sándor Helytörténeti gyűjtemény és Emléktár. Az épületben borászati kiállítás és képzőművészeti tárlatok láthatók. Parkja kellemes pihenőhely.

A Láncos-kastély copf stílusú (1790), nevét lánckerítéséről kapta. A kapucinus templom és rendház a XVIII. században épült, berendezése korabeli. A templom előterében Nepomuki Szent János szobra áll.

Az itt élők vendégszeretete, a borászati és nemzetiségi hagyományok, a képző- és iparművészetek, valamint a zenei kultúra ápolása, a város folyamatosan szépülő, emberközeli arculata egyre vonzobbá teszi Mórt az ide látogatók számára.

Kiemelkedő rendezvények: a Szent György-heti Vígasságok (április utolsó hete): sokszínű kulturális, gasztronómiai és borászati program. Nyári Zenei Estek (június közepétől-augusztus végéig, vasárnap esténként): a zene és tánckedvelőket koncertekkel, előadók, együttesek fellépésével várják. Móri Bornapok (október első hétvégéje): nemzetközi hírű rendezvény, évente több tízezer látogató számára nyújt sokrétű hagyományőrző, kulturális, sport és szórakoztató programot. Márton-napi rendezvények (november második hete): a móri németség hagyományos ünnepségsorozata, amelyek német nyelvű kulturális és hagyományőrző programok.