A Kisalföld peremén elhelyezkedő 2354 lakosú település írásos említésével 1237-1240-ben találkozunk először, Albeus nyitrai esperes Macha alakban említi.

A név szláv eredetű személynévből, vagy a helyi hagyomány szerint a környező mocsarakból eredeztetik. Az Árpád-korban királyi birtok volt, 1291 óta az érsekség tulajdona. A török pusztítás után Mocsa gyorsan újratelepült, Bencés rendháza 1760 körül épült, barokk stílusban. A területén fakadó keserűvíz források vizét Pannónia keserűvíz néven hozták forgalomba.

Az 1758-ban épült római katolikus templomot a Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelték, műemlék jellegű. Berendezése XVIII. századi barokk. 1851-ben bővítették, 1903-ban leégett a faluval együtt, de a következő évben a hercegprímás és a hívek támogatásával újjáépítették. Szintén műemlék jellegű a népi Szentháromság-szobor, amelyet 1824-ben emeltek egy pestisjárvány után, a halottak emlékére. Az 1780-as években épült református templom 1945-ben leégett, helyén emléktábla van, ezután 1952-54 között építették fel a hívek adományaiból az új templomot, tornyát 1968-ban kapta.

A községbe látogató turisták főként az egykori bányatavak területén kialakított üdülőparkot látogathatják. A Herczeg és Társa Kft. Oázis Szabadidőközpontjának kristálytiszta vize fürdésre, kempingezésre és horgászatra egyaránt megfelelő lehetőséget biztosít. A település múltja iránt érdeklődők megtekinthetik a 2000-ben - a Millennium tiszteletére - épült Emlékházat a Hősök terén, melynek berendezése összefoglaló képet ad a falu múltjáról. 2001-ben kopjafát avattak, annak a községi Kálvárián álló vadkörtefának, mint "tanufának" a megjelöléseként, mely alatt Csokonai Vitéz Mihály pihent meg, 1798-ban. 2002-ben új 8 tantermes általános iskola épült a községben.