977 lakosú község a Tisza bal partján.

A község nevét a szájhagyomány szerint egy Melota nevű szláv leánytól kapta, aki a szomszédos Váriból járt át éjjelenként a Tiszán a szeretőjéhez a későbbi Milotára. Az Árpád-kor óta lakott település, először a XII. században említik. A Kölcsey-családdal egybeforrt a falu neve, hiszen a mindenkori birtokosok között minden időben fellelhetők voltak a Kölcseyek. A község szülötte Milotai (Melotai) Nyilas István Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvari papja. A milotai diófák híresek, a Milotai 10-es fajtát (M10 papírhéjú) az 1910-es évektől a londoni tőzsdén is jegyezték. A község határában fejlesztés alatt álló süllős bányató is található.