Az 1060 lakosú község Fejér megyében, az Enyingi kistérségben található.
Nevének előtagja földrajzi helyzetére utal, a szláv eredetű komárom szúnyogost jelent. Területén kora bronzkori település maradványait tárták fel. A római korban a Sopiane-Arrabona közötti főútvonal vezetett erre. Ennek az útnak a töredékeit megtalálták az ún. Varga-féle ház mellett. Településmaradványokat, temetőket is feltártak a környéken. A honfoglalás korában a fejedelmi törzs szállásterületének nyugati vége, amelyet a besenyők védtek a betolakodóktól. 1661-ben már református prédikátora volt, katolikus plébániáját 1724-ben szervezték meg. A településen volt a herceg Batthyány-család birtokközpontja. 1757-től már mezőváros, évente négy országos vásárral dicsekedhetett. A birtok 1870-től öröklés útján a gróf Draskovics-család kezére került.
A mezőkomáromi szőlőkből jó bor készül. Ennek bizonyítéka, hogy a tájat az észak-tolnai borvidék részeként, borvidéknek nyilvánították.