Élénk forgalmú, mintegy 13 000 lakosú kisváros Balatonkeresztúrtól 13 km-re délre. Nyugatról a Marcali-hát 300 m magas, erdős dombvonulata, a többi oldalról tavakkal, ligetes erdőkkel tarkított lapos síkság övezi.

A török uralmat 150 lakossal túlélő település a XVIII. században a Széchenyi-család birtokaként gyors ütemben újjáépült, 1735-től 1749-ig a somogyi megyegyűlések székhelye volt. Mária Teréziától 1772-ben mezővárosi rangot kapott. A II. világháborúban a német Margit-vonal része lett, a harcokban a lakosság 10%-a áldozatul esett. Marcali 1977-től városi rangú település, környezetének kereskedelmi, egészségügyi, kulturális centruma. A központban álló római katolikus templom XV. századi eredetű, újjáépítése után barokk és klasszicista stílusjegyekkel. A neobarokk stílusú Széchenyi-kastély 1913-ban épült, ma kórház.

Egyedi építészeti érték a városi bíróság és a városháza épülete is. A Helytörténeti Múzeumban a "Kender megmunkálása" és a "Szőlészet, borászat Marcali környékén" című kiállítást láthatja a közönség. A város neves szülöttének, Bernáth Aurél festőművésznek a Bernáth Galériában kiállított művei mellett időszaki kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók. A város jelentőségét fejlett kereskedelme is növeli, mely nemcsak a környező települések lakosaira, de a Balaton-part vendégeire is vonzerőt gyakorol.