A Mosoni-Duna jobb partján fekvő község; a Szigetköz peremén található, Győrtől 17 km távolságra. Megközelíthető a 10. sz. főútról Öttevényen át (3 km), valamint a szigetközi főútról a Bolgányi-hídon keresztül. Határa 1500 ha, jó minőségű termőföld és ártéri erdők a Mosoni-Duna mentén.

A falu első írásos említése - mai ismereteink szerint - 1443-ban történt.
Elképzelhető az, hogy első telepesei voltak a kunok; mint ahogy a másik nézet is, miszerint a falu egykori földesura Héderváry Lőrinc - aki a kunok és jászok bírája volt - telepített ide kunokat.

A falut a Duna számtalan ága hálózta be, s ma is patkó alakban öleli körül a folyó, így a sziget nevet nem kell magyarázni. Tény, hogy a Syghet, majd Öttevénysziget néven szereplő falu 1881-ben azért folyamodott a belügyminisztériumhoz, hogy a község nevét Kunszigetre változtathassa. Kérésüket azzal indokolták, hogy a szomszédos Öttevénnyel gyakorta összekeverik a falut, így zavarok keletkeznek a
hivatalos ügyek intézésében. Mivel a falut "nem hivatalosan" úgyis Kunszigetnek nevezték (templomi kehely talpán már 1718-ban szerepel), magától adódott az "új" név.

Az önkormányzat és a faluban működő intézmények és civilszervezetek is számos eseményt tettek hagyománnyá. Ilyenek a bálok: Katalin bál; Tűzoltó bál; Iskolai farsangi bál, vagy az egyéb visszatérő rendezvények: falunap, szüreti felvonulás stb.

A megőrzött hagyományok közül kiemelendőek az egyházi hagyományok. A búcsú (Szent Lőrinchez legközelebbi vasárnapon), a Szent Antal búcsú, és A húsvétvasárnapi Jézuskeresés, amely sok vallásos embert vonz a községbe húsvét hajnalán. A Jézuskeresés népi vallásos hagyományként talán egyedül Kunszigeten maradt fenn.