Mintegy 32 500 lakosú modern iparváros Miskolctól 25 km-re északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, a Sajó völgyében fekszik.

Az 1954-ben várossá nyilvánított Kazincbarcika elődközségeinek nevét (Sajókazinc, Barcika, Berente) már a XIII. században is említik oklevelek, mint a közeli dédesi vár birtokait.

A városban a XIX. század második felében indult meg a szénbányászat, mely az 1980-as évekig meghatározó iparág volt. A település jelentős műemlék jellegű épülete a XVIII. században épült barokk református templom.

Sajókazincon született 1814-ben a helyi református lelkész fiaként Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője. A várost a szobrok városaként is szokás emlegetni, hiszen közterületein, egymillió négyzetmétert meghaladó gondozott parkjain közel 40 szobor található.

Képzőművészeti kiállításokat a Városi Kiállítóterem, a Kisgaléria és a Gyermekgaléria mutat be, elsősorban a kortárs művészek alkotásaival.

Az Upponyi-hegység és a Bükk csúcsai, erdői, várai, az Aggteleki Nemzeti Park látnivalói a város közvetlen közelében kínálják a természetjárás és kikapcsolódás változatos lehetőségeit. Kazincbarcika kulturális életének fő szervezője az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár.

Az év igazi kulturális seregszemléje a Kazincbarcikai Nyár rendezvénysorozat, mely a térség lakóinak is színvonalas szórakozási lehetőséget kínál. Nemzetközi hírű rendezvényei az Ifjú Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Színjátszó Fesztivál, a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál, valamint a Borsodi Művészeti Fesztivál, Világzenei Fesztivál, Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál.

Kazincbarcikán élénk, sokszínű sportélet zajlik. A város sportlétesítményekkel való ellátottsága nagyon jó, 28 működő sportegyesület bizonyítja. A városi Sport Központ elsősorban a két legnagyobb klub, a Kazincbarcikai Városi Sportegyesület és a Kazincbarcikai Sport Club szakosztályainak ad otthont. A városi műjégpálya indukálta a helyi jégkorongsportot, a fedett uszoda pedig az úszósportra gyakorol kedvező hatást.

A vízi sportok kedvelői a városi strandon és a csónakázótavon már évtizedek óta hódolhatnak szenvedélyüknek. A strand és a városi tekepálya is rendelkezik teniszpályákkal és edzőtermekkel. A komoly sportélet elismeréseként Kazincbarcika 1998-ban elnyerte a Nemzeti Sportváros címet.

A nemzetközi kapcsolatok építésében fontos szerepet játszanak Kazincbarcika testvérvárosai: a lengyelországi Knurów és Swidnica, a bajor Burgkirchen, a kárpátaljai Técső, a szlovák Nagyrőce és a romániai Nagyszentmiklós. Baráti kapcsolatok alakultak ki a szlovákiai Rozsnyóval, Rimaszombattal és a bolgár Dimitrovgráddal.

Az Európa Parlament 1999. májusában Európa Diplomával, majd 2002. augusztusában Európai Becsületzászlóval tüntette ki Kazincbarcikát széles körű és szoros nemzetközi kapcsolatai terén elért eredményeiért.