A Sárvíz mentén található község Fejér megye egyik legrégibb települése. A Szent István kora óta lakott település mai neve írott formában egy 1009-ből származó oklevélben szerepel először. Káloz híres műemléke az 1787-1788-ban felépült római katolikus templom, valamint a Belmajorban található Zichy-kastély. A falu történetét dolgozza fel a Helytörténeti Gyűjtemény, amely az Öregek Napközi Otthonában nyert elhelyezést. A település is része a Sárvíz Ökofolyosónak, amely növény- és madárvilága révén kiemelten védett természeti érték, s mint ilyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondnoksága alá tartozik. A település környékén számos, horgászatra alkalmas tó van, 7 természetes és 3 mesterséges. Káloz híressége a Káloz Kupa Díjugrató- és Fogathajtó verseny, amely idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre, mindig augusztus második hétvégéjén. Nevezni a helyszínen lehet. A lovasturizmus kiszolgálására a helyi Lovas Egyesület megalakulása folyamatban van. Kistérségi rendezvénye a településnek a népszerű, immár nyolcadszor megrendezett Kálozi Borverseny. Időpontja mindig április utolsó szombatjához kötődik. A borturizmus támogatására Borbarátok Egyesülete alakult. Vadászati lehetőség is van a környező erdőkön, mezőkön, erre egy Földtulajdonosi Vadászati Közösség szerveződött. A településen korszerű tornacsarnok épült. A kerékpárosoknak jó hír, hogy a településen is átvezet majd a tervezés alatt álló kerékpárút, amely a Sárvíz mentén Székesfehérvárt köti majd össze Simontornyával. Kálozon a kulturális életet szolgálja a Teleház és Falutévé. Káloz testvértelepülése az Erdélyben található Kárásztelek. A faluba érkező turisták szállás- és étkezési lehetőségeiről a Polgármesteri Hivatalban adnak felvilágosítást.