Mintegy 18 000 lakosú város a Solti-lapály déli végén. Szent István király 1009-ben érsekséget alapított itt. Első érseke a pápától a királynak koronát hozó Asztrik püspök volt.

Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja.

Az érseki palota a régi vár helyén épült 1760-66 között, barokk stílusban.

A benne elhelyezett 100 000 példányos könyvtárban 56 kódexet és 508 ősnyomtatványt is őriznek.

A székesegyház elődje a tatárjárás idején elpusztult, barokk mai alakját 1735-54 között nyerte.

A Viski Károly Múzeumban a helyi viseletet, életmódot, valamint ásványtani és numizmatikai érdekességeket bemutató kiállítás található.

Kalocsa a hazai pirospaprikatermesztés és -feldolgozás központja. A Fűszerpaprika Múzeum a magyar paprikatermesztés történetét mutatja be.

A város kiemelkedő programjai: Kék Madár Fesztivál (június), Paprika Napok (szeptember).

A paprika fővárosa

A kalocsai termőtájon termelt, kizárólag hazai fajtákból előállított fűszerpaprika kiváló és a világon egyedülálló minőségét az őrlemény ízének, aromájának, illatának, fűszerező hatásának és színének harmonikus egysége adja.

Népi ételeinkből a paprika ismeretével egy új íz- és színvilág alakult ki. A XVIII. század közepére kedvelt fűszer lett. Az ételekhez először egészben, majd törve és végül porítva kerül, ahogy étkezési kultúránk fejlődött, igényesebb lett, úgy a fűszerpaprika minősége, íze-zamata, színe is jó irányba változott.