1365 lakosú község Tolna megyében a Sárvíz folyó közelében a 63. főközlekedési úttól nyugatra fekszik. Már a kelták idejében is lakott település volt. Az első okleveles említés 1399-ből való, 1529-ben Perényi Péter koronaőr a településen őrizte a magyar királyi koronát. A királyi korona emlékére 1867-ben I. Ferenc József, majd 1916-ban IV. Károly koronázási dombjához Kajdacsról szállítottak 5-5 köbláb földet Budára. A gazdag történelmi múlttal rendelkező településen ma nemcsak a közigazgatási szervek, hanem Teleház, Idősek Klubja, Művelődési Ház, Közösségi Színtér, megyei I. osztályú labdarúgó-csapat, Gyöngyvirág Néptánc Egyesület, Nyugdíjas Dalkör, Református Énekkar működnek Kajdacson. Látnivalói közül a Sztankovánszky-sírkápolnát Ybl Miklós tervei alapján Nei Béla építette eklektikus stílusban 1867-ben. Ezenkívül a Sztankovánszky kastélyt, a gótikus stílusban épült római katolikus templomot is megtekinthetik az idelátogatók.