358 lakosú község az Aggteleki-karsztvidéken, az ország északi határának közelében helyezkedik el.

1399-ben már kőből épült, torony nélküli templom is állt Jósvafőn, valószínű, hogy ennek falai alkotják a mai templom nyugati részét.

A templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is.

A település ófalui részében található a tájház, az erdei iskolai bázishelyként működő parókia épülete, illetve az egykori középső vízimalom, mely teljes felújítás után fogadóként üzemel majd.

A falu főterén találjuk a turulmadaras hősi emlékművet, az 1848-as és 1956-os forradalom tiszteletére, illetve az államalapítás emlékére állított kopjafákat, a millenniumi emlékparkot, valamint a Baradla Galériát. 1927-1928-ban vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba.

A barlang bejárata mellett létrehozták a Tengerszem Szállót és a Tengerszem-tavat. Az 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegőjének hasznosítására, 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki Jósvafő határában, a barlang végponti termébe. Itt ma asztmaszanatórium működik. Itt található még a Vass Imre-barlang is.

A barlangok területét 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká, Jósvafő nagy részét 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították.