1640 lakosú község Debrecentől 35 km-re nyugatra. A terület szikes, füves pusztaság a Hajdúság és a Tisza-folyó között, mely a Tisza szabályozása (1840-es évek) után Közép-Európa legnagyobb pusztája lett.

A tájegység a Világörökség része. Területe 80 000 hektár;
természetvédelmi terület. Jellemző a pásztorkodás, lótenyésztés,
halászat és őshonos állattartás. Korábban 50 település volt itt.

A község nevezetességei: Hortobágyi Csárda (1781), barokk stílusú, 1830-ban átépítették; Kilenclyukú híd (Európa leghosszabb kőhídja), Állatpark, Pásztormúzeum, Hortobágy Galéria, Körszín és pásztorépítmények.

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk elsőként létrehozott kiemelt természetvédelmi területe, több mint 230 védett madárfajjal. A háborítatlan természet látnivalói évente több százezer turistát vonzanak.

A Pünkösdhöz az Állatparkban Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, valamint Mátán Pásztorok Ünnepe, Hortobágyi Lovasnapok rendezvény kapcsolódik. A település falunapját június 2-án tartják. Június 23-án Táltosnap, augusztus 18-20. között Hídi Vásár, augusztus 25-én Megyei Vadásznap kerül megrendezésre.