A település 3060 lelkes nagyközség. Tolna megye középső részén, a 65-ös főút mentén terül el, a Tolnai-hegyhát nyugati részén és a Kapos völgyében.

Történelmi gyökerei az Árpád-ház koráig nyúlnak vissza, első írásos említése 1277-ből való. A település neve finnugor eredetű, a hölgy szó jelentése menyét, hermelin. A török időkben elnéptelenedett uradalmat 1722-ben vásárolta meg Mercy gróf, a Temesi bánság kormányzója, aki német kézműveseket hívott földjére. Hőgyész 1753-ban mezővárosi rangot kapott. Napjainkban mezőgazdasági vállalkozások mellett országos jelentőségű textilipari üzem, városias településkép, fejlett intézmény- és közműhálózat, értékes műemlékek jellemzik Hőgyészt.
Nyugodt kisvárosi hangulatot árasztó főterén a 18-19. századból származó patinás épületek emelkednek. A főtér fölötti dombon 1799-ben épült fel - a később eklektikus stílusban átalakított - római katolikus templom. A Művelődési Házban található a helyi székelység gyűjteménye "Székely Sziget" címmel. A hőgyészi németség múltjának emlékeit őrző állandó kiállítás a Fő utca 1-3. szám alatt látogatható német nemzetiségi tájház. Még áll az egykor jelentős számú zsidóság temploma a Fő utcán. A nagyközség egykori birtokosai közül a Lichtensteinek barokk kastélya és melléképületei felújítva, kastélyszállóként várja vendégeit.

Hőgyész legjelentősebb műemléke a barokk stílusú Apponyi-kastély. A Mercy-család kezdte építeni az 1720-as években, majd 1772-1938 között az Apponyiaké volt. Példaértékű felújító munka után - 2001 óta a négycsillagos kastélyszálló a pihenés mellett vendégeinek kellemes gyógyvizét, wellness szolgáltatásait kínálja. A hőgyészi látnivalók mellett horgászati-, vadászati-, lovaglási-, kirándulási lehetőségek várják az ideérkezőket.

Kiemelt események: Farsangi Sváb Bál, Húsvéti Székely Locsoló Bál, Pünkösdi Májusfa Kitáncolás, Gróf Apponyi Antal Zenei Hetek (július-augusztus), Szent István-napi Vigasság (augusztus 20.), Hőgyészi Búcsú, Szüreti Felvonulás (szeptember), Hagyományőrző Est (november), Falukarácsony (december).