Rendkívül sokféle látnivalóval csalogatja a turistákat Heves megye: várak, kastélyok, kolostorok és a török hódítás épségben fennmaradt épületei, vagy romjai is vonzzák a tekintetet. Gyönyörködhetünk a Mátra és a Bükk ormairól nyíló kilátásban, de a megye déli részén lévő síkság is olyan érdekességeket tartogat számunkra, mint a hevesi füves puszták tájvédelmi körzete, vagy a Tisza-tó.

Meredek sziklaszirt tetején áll Szarvaskő várának romja, Noszvajon pedig a copfstílusú De la Motte kastély várja a látogatókat. Szilvásváradon érintetlen természeti értékeket csodálhatunk meg: a Szalajka-völgyet és a Fátyol-vízesést.

Bélapátfalván található az ország egyetlen épségben megmaradt románkori ciszterci apátsági temploma. A román és a gótikus stílus azonban keveredik az épületen, a bélletes kapu a román-, fölötte látható rózsaablak viszont a gótika sajátossága. A sekrestyében az elpusztult monostorból megmaradt majdnem ezer éves faragott díszítések láthatók.

Az egri bikavér elnevezés születése - a legenda szerint - úgy történt, hogy az egri várat ostromló törököknek az volt a meggyőződése a magyarok a bikák vérét isszák, ezért harcolnak olyan jól. A híres történelmi borvidéken kiváló vörös- és fehérborokat termelnek, az Eger melletti Szépasszonyvölgy riolittufába vájt borospincéiben a fűszeres illatú, zamatos nedűt kóstolhatjuk.

Eger belvárosa igazi barokk ékszerdoboz. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének lapjain is feltűnő vár hazánk egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke. A város török emlékei közül a fürdőt és a Minaretet érdemes megnézni, amely 40 méteres magasságával az ország legmagasabb egyúttal Európa legészakibb török kori emléke.

A klasszicista egri dóm Hild József tervei alapján épült, a téren vele szemközt áll a líceum, amelynek szerkezete a barokk stílust követi, rokokó díszítőelemekkel. A könyvtárában több kódexet (Budai Krónika, Turoczi Krónika) és Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratait őrzik, illetve az 53 méter magas toronyban működő csillagvizsgáló is látogatható.

A felsőtárkányi Szikla-forrás vizét tóvá duzzasztották, de mesterséges állóvíz a Tisza-tó is, amely nem véletlenül kapta az Alföld Balatonja nevet. A tó a vízi sportokat kedvelők és a horgászok paradicsoma.

Egerszalókon a föld mélyéből feltörő hévízforrás vonzza a látogatókat. A hegyoldalon lefolyó vízből az idők során 120 négyzetméteres mészkő-lerakódás keletkezett, amely a fenyőfák előtt álló hófehér tömbjével uralja a gőzölgő gyógyvíz fölötti domboldalt.