A déli Balaton-part legszebb panorámájú városa Fonyód. A 233 m magas Várhegy és a mellette álló 207 m magas Sipos-hegy szigetként emelkedik ki a környező Nagy-Berek lápos, vizenyős rétvilágából.

A település fekvése adja a páratlan kilátást. A Sipos-hegyről belátható a Balaton délnyugati medencéje, a Várhegyről pedig a Tapolcai-medence gyönyörű tanúhegyei. A hegyek vulkanikus eredetűek, és a veszprémi part tanúhegyeivel egy időben, jóval a Balaton születése előtt alakultak ki.

Az 5500 lakosú város házai félkörívben, a mocsárból kiemelkedő dombok oldalára települtek. Az első írásos emlék az I. Szent László idejéből való 1082-es összeíró levél, ahol "Funold" néven szerepel a település, mint a pannonhalmi apátság birtoka.

Az 1500-as évektől kezdve a Lengyel család tulajdona. Lengyel Brigitta férje, Palonai Magyar Bálint volt a birtok ura a török idők alatt. Korának egyik leghíresebb, leghírhedtebb törökverője 1573-ban halt meg. Emlékét a Palonai Magyar Bálint Általános Iskola és a Palánkvár őrzi.

Fonyód vára 1575. augusztus 3-án került török kézre. A 150 évig tartó török megszállás miatt a település elpusztult, még az 1848-49-es szabadságharc idején is csak 17 házból álló uradalmi puszta volt.

A Balaton magas vízállása idején lényegében sziget volt, még a XX. század 20-as éveiben is csak egyetlen földút kötötte össze a szárazfölddel. Fonyódpusztának a XVI. századtól kezdve vízi összeköttetése volt Szigligettel, az 1840-es években elkészült a Széchenyi István által kezdeményezett kikötő, a Kisfaludy gőzös gyakran kötött ki itt.

Gróf Zichy Béla felparcellázott birtokán először Szaplonczay Manó, megyei tisztifőorvos épített villát 1894-ben, mely máig is áll. Megalapította a Fonyód Fürdő Társaságot, tíz évvel később már 3 kedvelt fürdőtelep volt Fonyódon, a villák pedig gombaként nőttek a település széltében-hosszában. 1896-ra megépült a Fonyód-Kaposvár vasútvonal, 1898-ra az új hajóállomás és kikötő.

1911. augusztus 28-án Lányi Antal első ízben Fonyód-Badacsony között repülte át monoplánján a Balatont. Emlékét tábla őrzi a kikötőnél. 1926-tól Fonyódnak összeköttetése lett a fővárossal, kiépült a vezetékes vízellátás, és felépítették a ma is álló római katolikus templomot. A szegedi iskolanővérek polgári iskolát szerveztek, 1960-ban indult a gimnáziumi képzés, 1989. március 1-jén Fonyód város lett. .

A városközpont remek hangulatú Dísz terén utcaszínházi előadásokat, fúvószenekari bemutatókat, kézműves- és iparművészeti vásárokat rendeznek. Egész évben kiállítások várják a látogatókat a Feng Shui Galériában, nyaranta a Villa Galériában is.

Újra látogatható a Kripta-villa, mely egy régi szerelem emlékét őrzi. A város egyik legszínesebb és legforgalmasabb programja a szerdai és szombati piac a Blaha Lujza utcában.

A hagyományos bazár mellett van virág- és zöldségpiac, használtcikk- és állatvásár. A vasútállomástól a Sipos-hegyi Postás-kilátóhoz 1,5 km-es, a várhegyi Berzsenyi-kilátóhóz 4 km-es sétaút vezet.

A Fő utca déli irányban, a városon kívül dülőútként folytatódik, ezen mintegy 5 km-nyi sétával a Nagy-Berekbe és Csisztapusztára, a híres gyógyfürdőhöz lehet eljutni. Innen további 4 km Buzsák, a népművészetéről méltán nevezetes község. Fonyód színes programokkal készül a látogatóknak.

Hagyományosan minden évben megrendezett programok a jégkarnevál, a Nyári Fesztivál, a hadijátékok, szépségkirálynő választás, Szent István-napi ünnepségek.

Bővebb információ az aktuális programokról a www.balatonfonyod.hu weboldalon tájékozódhat.