Tipikus alföldi táj, hagyományokat őrző apró falvakkal és tanyákkal, kulturális értékekben gazdag városokkal, termálfürdőkkel és ritka természeti kincsekkel. A pusztai romantikát nem csak a Hortobágyon találja meg az Észak-Alföldre látogató.

A régió központja Debrecen, amely egyúttal Hajdú-Bihar megye székhelye is, de az Észak-Alföldhoz tartozik Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is. A hatalmas terület azonban egységes képet mutat: az alföldi sík vidéket csak ritkán szakítják meg dombok vagy halmok, de pár száz méter fölé egy sem emelkedik.

A táj mégsem egyhangú: folyók, mindenekelőtt a Berettyó és a Tisza szabdalják, a szántóföldeket pedig sok helyen gyümölcsösök, szőlőültetvények váltják fel. A Nagykunságban és a Hortobágyon sok a kunhalom is - a dombokat emberi kéz alkotta, temetkezési helyek lehettek. Az egykori ártereket már feltöltötték, de ha a Sárréten mélyebbre ásunk, még ma is halcsontvázakat találunk.

A folyószabályozás eredményei a holtágak, amik nem csak halban gazdagok, de növényzetük, madárviláguk is különleges, sőt találkozhatunk hermelinnel és vidrával is.

A szabályozáskor kitermelt föld helyén pedig „kubikerdők”, „kubikgödrök” vannak - a védett Tisza-parti margitvirágnak és a debreceni tormának szinte kizárólagos termőhelyei. De sok évszázados hagyománya van a területen az állatartásnak, eredeti állapotában különösen a a Világörökség részeként is számon tartott Hortobágyi Nemzeti Parkban maradt meg. A Szatmár-beregi síkság egykor mocsaras területén ma is számos patak és tó ad oltalmat a keresztes viperának, a fialó gyíknak és a darázsölyvnek.

A régió bővelkedik kulturális emlékekben: Szabolcson honfoglalás kori földvár van, ahol Árpád korában országgyűléseket tartottak; a román korban épült a csarodai és a csengersimai templom, míg a gótikus kor egyik remeke a nagyszekeresi református templom és harangláb. A cívis város, Debrecen, s egyúttal a magyar reformátusság jelképe a klasszicista Nagytemplom, ahol 1849-ben kimondták Magyarország függetlenségét.

A világi épületek közül kihagyhatatlan a fából készült tarpai szárazmalom és a három alulcsapós kerékkel renelkező túristvándi vízimalom. A nemesek gyönyörű kastélyokat és udvarházakat is építettek: a reneszánsz eredetű Vay-kastély Vaján vagy a kisvárdai vár történelmi események színtere volt, de érdemes megnézni a hajdúböszörményi hajdúkerületi székházat, a debreceni egyetem központi épületét és az ahhoz tartozó parkot, vagy a törökszentmiklósi Almásy-kastéyt is.