A 2238 lakosú község Bihar vármegyében van, a Berettyó folyó és a Sebes-Körös folyó deltájában.

A legrégibb írásos feljegyzés 1219-ből Chytmen néven említi a Nagyváradi Regestrumban. Ez a település is a kunok letelepedési helye volt.

A területnek gazdag madár- és vadvilága van. Természetes környezetben él itt Európa legnagyobb madara, a túzok. Itt található a bihari sík legnagyobb túzok dürgőhelye. Legjellegzetesebb lágyszárú növényfaja a ragadós müge, a mocsári aszat és az óriás csenkesz. Minden évben idejönnek telelni Észak-Európából a réti sasok.

Csökmő történelmi emlékei közé tartozik az Árpád-kori templomalapfal maradvány, sírok, pénzérmék, a régészek legkülönlegesebb felfedezése egy arany karkötő, amiből eddig csak 36 darabot találtak a Kárpát-medencében, amiről azt kell tudni, hogy csak királyi székhelyeken fordult elő.

Rendezvények: májusban amatőr fogathajtó lovasverseny, júniusban horgászverseny, augusztusban Sárkány-napok és kirakodóvásár.