Cigánd Sátoraljaújhelytől 40, Sárospataktól 30 km-re a Tisza jobb partján fekszik, a Bodrogköz egyetlen városa és egyben kistérségének központja. Gazdag hagyományokkal és küzdelmes történeti múlttal rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros.

A város területe 4,3 km², a cigándi határ több mint 5 ezer hektár. Valaha ez a határ közel 6000 lakos megélhetését biztosította, ma az állandó lakosság 3500 fő körüli. A folyó hét évszázados, néha fojtogató öleléséből szabadult ki a település az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc közúti hídnak köszönhetően. Ezáltal időjárástól, évszakoktól függetlenül megnyílt az út Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, elsősorban a 15 km-re lévő Kisvárda irányába.
Stratégiai fontosságú, hogy immár dél felől is megközelíthetővé vált a Bodrogköz, ennek jelentőségét a természeti veszélyek idején érezzük igazán.

Településünk első írásos említése 1289-ből való, de a Bodrogközben folytatott kutatások igazolják, hogy ennél korábban is itt éltek már őseink, akik sokszor nélkülözve, árvizek pusztításaival dacolva megmaradtak ezen a helyen.
Cigándon az élet sohasem volt könnyű, itt mindig, minden eredményért megszenvedtek az emberek. Talán éppen ezért vállaljuk büszkén hagyományainkat, melyek megszépítik számunkra a jelent, távlatokat nyitnak a jövőnkhöz is.
Akiknek arcát már cserzette a hűvös északi szél, fülébe suttognak a tiszai füzesek, akit lágyan elringatott a folyó halk csobogása a finom fövenyen, az tudja mit jelent itt élni, cigándinak lenni. Remélem, hogy akik még nem ismerik ezeket az érzéseket, ellátogatnak ide, s meggyőződhetnek róla, hogy ennek az Árpád-kori településnek múltja, jelene és jövője van. Várja látogatóit ez a vendégszerető város, a tiszaparti selymes föveny, a vendégek számára mindig szép folyó, a hétszázéves történelem.

Az idelátogató vendégeknek érdekes programot jelent a híres "Cigándi lakodalmas", melyet hagyományos lakodalmi ceremónia-vacsorával kötöttek egybe.
A cigándi fonó, melyet asszonyok, férfiak és gyerekek elevenítenek fel. Nem maradhat el a játék, a népdal, a népmese, a népballada, a találós kérdés és minden, ami ez egykori fonók szokásához tartozott. Jellegzetes ételeket kóstolhat a közönség, főtt kukoricát, apróbélest, kalácsot. E programokra az előzetes egyeztetés a 47/534-012-es számon, a Művelődési Házban lehetséges.

A cigándi Falumúzeum épülete a húszas évek paraszti polgárosodási folyamatába bekapcsolódó falut eleveníti meg. A Falumúzeum mai formája rekonstrukció eredménye. A nádtetős épület kiállításokkal, táncpajtája hagyományőrző programokkal várja vendégeit. A műemléki védettség alatt álló Cigándi bíró egykori lakóháza, a 19. század végét idéző környezetben ifjúsági szállásként várja a vendégeket. Az épületben 12 fő, az udvaron 50-60 fő sátras elhelyezésére van lehetőség.

További látnivaló a műemlék Református templom, a Hősök terén található világháborús emlékművek és Kossuth Lajos mellszobra, köztéri kopjafák és a Városháza díszes faragott kapuja.