A 4481 lakosú község Budapesttől D-K-re 60 km-re fekszik Albertirsa és Cegléd között.

A honfoglaló magyarsággal együtt bejött török származású barsziloktól származik a település neve - barszil - bercel. Több mint kétszáz éven keresztül 1241-ig a tatárok bejöveteléig éltek itt. Az első okleveles említése az 1281-es évből ered.

A kulturális élet színtere a Dózsa György Művelődési Ház, melyben öntevékeny csoportok működnek (Énekkar, Rozmaring tánccsoport, Nemzetiségi Kórus, Kézműves Klub stb). Helyet biztosít a település életében fontos minden más eseménynek is. A település rendelkezik sportpályával, az érdeklődőknek tudunk biztosítani horgászati és vadászati lehetőséget.

1996 óta várja az érdeklődőket a falumúzeum. Az épület hagyományos bútorzattal van berendezve, ami helyi kézművesek munkái, házi lyukhímzéses függönyök, terítõk, ágyvégek láthatók valamint a viselet ruhadarabjai is megtalálhatók a múzeum darabjai között.

A község határában több száz hektáros szőlőültetvény és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László borrend zászlós bora a cserszegi fűszeres.

Ceglédbercel ékessége a 2000-ben újjászentelt római katolikus templom, gyönyörűen felújított külsővel és belsővel várja a látogatókat. 2005-ben a település Önkormányzata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth Lajos utcában haranglábat állíttatott.

Az 1945-ben munkaszolgálatra elhurcolt 640 ember közül 159-en sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben emlékművet avattak, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújtanak, amely napot a Képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.