A kerület Buda déli kapuja, az ország nyugat-európai átmenő autóforgalmának a kivezetője. Négy híd köti össze a pesti parttal, van egy félszigete, roncshajó kikötője, továbbá a Kelenföldi pályaudvaron keresztül ide fut be a dunántúli vasútvonalakon közlekedő vonatok többsége.

A Gellért-hegy déli lábától a Dunaparton, a Budapesti Műszaki Egyetem épületei húzódnak egészen a Petőfi hídig. A mérnökképzés az 1635-ben alapított egyetemen belül 1782-ben indult meg, majd 1872-ben Magyar királyi József Műegyetem néven egyetemi rangra emelték. 1945-ben kapta jelenlegi nevét.

Az egyetem tömbjétől nyugatra, a Villányi út 25. szám alatt találjuk a Ciszterciták Szent Imre Plébánia templomát. A kéttornyos, neobarokk épület 1938-ban épült, a kapu felett a ciszterciták védőszentjeinek szobrai láthatók. A templomban őrzik István király fiának, Imre hercegnek ereklyéit.
A Villányi út nyugati végénél a sziklás Sas-hegy emelkedik, mely természetvédelmi terület. Szakmai vezetéssel látogatható.
A Villányi úton visszakanyarodva, a Kosztolányi Dezső téren a Feneketlen tó környezetében helyezkedik el a Budai Park Színpad. A Budaörsi-Alkotás-Hegyalja út találkozásánál az úgynevezett BAH csomópontnál lép ki a városból az M1, M7, E60, E71, E75 számú autóút.

Szabadság híd - Az eredeti hidat Ferenc József néven, 1894-1896 között építették Feketeházy János tervei alapján. A II. világháború alatt súlyosan megrongálódott. A háború befejezése után elsőként építették újjá, ekkor kapta mai nevét.
A régi díszítőelemeket megtartották, az ívek csúcsait egy-egy turulmadár díszíti. A pillérkapuk tetején királyi címerek találhatók.

Megkezdődött az új metróvonal építése is, amely a város többi részével köti majd össze Újbudát, egyúttal várhatóan enyhítve főútvonalainak zsúfoltságát is.