Pest terjeszkedése a XVIII. században tovább folytatódik, és a volt mezőgazdasági területek benépesülnek, 1777-től a Terézváros nevet viseli. Városrendezési tervét Hild János készíti el, 1805-ben.

A Király utca,  Városligeti fasor az akkori városrész tengelye, fő közlekedési útvonala. A Terézvárosi plébániatemplom copfstílusban épült, 1801-1811 között, Kasselik Fidél tervei szerint. Főoltára Pollack Mihály munkája, a csillár a régi pesti Vigadóból származik.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola palotája 1904-1907 között épült, szecessziós stílusban. A bejárat felett Liszt Ferenc szobra áll, melyet Stróbl Alajos alkotott, a homlokzaton a zene történetét ábrázoló domborművek, Telcs Ede munkája. A nagy hangversenyterem emeleti előcsarnokát a Művészetek Forrása freskó díszíti, Körösföi K. Aladár alkotása. A nagy előadóterem 1200, a kicsi 400 ember befogadására alkalmas.

Az Andrássy út megvalósításának fő támogatója Andrássy Gyula miniszterelnök volt, tervezője Ybl Miklós, 1884-re készült el.

Az Állami Operaház Ybl Miklós fő műve, 1875-1884 között épült, neoreneszánsz stílusban. Építészeti megoldásai, belső díszítése vetekedett az akkori idők nagy operaházaival. Minden termében jelen van Stróbl Alajos és Lotz Károly keze nyoma. A homlokzatot zenei témájú szobrok, a kocsifelhajtó két oldalát Erkel Ferenc és Liszt Ferenc szobrai díszítik. A főbejáratnál kovácsoltvas kandeláber világítja meg a kocsifelhajtót, az előcsarnokot márványoszlopok tartják, boltozata aranyozott, rajta Székely Bertalan és Than Mór freskói láthatók. A nézőtéri bronz csillár 3 tonnás, a mennyezeten Lotz Károly freskója, görög istenekkel az Olümposzon.

Az Operaházzal szemben, egy 1883-ban épült ház áll, a Drechsler palota. Pártos Gyula és Lechner Ödön tervezte neoreneszánsz stílusban. A Jókai téren Jókai Mór, a Liszt Ferenc téren Ady Endre szobra található, Stróbl Alajos ill. Csorba Géza alkotása.

Az Oktogonon túl, az Andrássy út 67. szám alatt volt a régi Zeneakadémia, Liszt Ferenc irányításával. A neoreneszánsz stílusú sarokház 1877-1879 között épült. Az Andrássy út 69. szám alatt a régi Műcsarnok épületét 1875-1877 között emelték. Az előcsarnokban Lotz Károly freskója. A Kodály köröndön lévő négy szobor Vak Bottyán, Zrínyi Miklós, Szondi György és Balassi Bálint emlékét őrzi.

A Kodály köröndön nyílt meg a Kodály Zoltán Archívum, abban a házban, ahol a zeneszerző 1924-1967 között lakott és dolgozott. A gyűjtemény kéziratokat, kottákat, leveleket tartalmaz, valamint a zongoráját.

Az Andrássy út 103. szám alatt található a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum. Hopp Ferenc, a híres Ázsia-kutató, az államnak ajándékozta házát és gyűjteményét. Ez alapozta meg a múzeumot, melynek gyűjteménye Kína és India ajándékaival tovább bővült. Itt található hazánk legnagyobb kelet-ázsiai könyvgyűjteménye.
A Múzeumhoz tartozik a Városligeti fasorban található Kína Múzeum, melyben állandó kiállítást láthatunk.

A Nyugati tér négy út kereszteződésénél helyezkedik el, itt áll a Nyugati pályaudvar. Eredetileg az 1846-ban átadott első magyar vasútállomás állt itt, innen indult az első vonat Vác felé. Az üvegcsarnokot De Serres Ágoston, a vasszerkezetet Gustave Eiffel tervezte, 1874 -ben. 1877-ben készült el az akkor technikai bravúrnak számító épület.

A Nagymező utcába letérve több színházat és szórakozóhelyet találunk, köztük a pesti Moulin Rouge mulatót.