Hazánk fővárosa, közel kétmilliós lélekszámú közigazgatási, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási, kulturális, művészeti és sportcentrum, Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja. A Duna partján fekszik. A pesti oldal tengerszint feletti magassága 100-150 méter, a Budai-hegyek legmagasabb pontja 529 méter.

Buda, Pest és Óbuda egyesítését 1872-ben mondták ki. 1950-ben további települések csatlakoztak hozzá (Újpest, Kispest, Nagytétény), így jött létre Nagy-Budapest. Területe 525 km². Csodálatos fekvésű város.

A Budai-hegység nagyrészt mészkőből és dolomitból áll, karsztvízben, barlangokban gazdag. A karsztvizek források alakjában törnek a felszínre szinte az egész partvonalon. Ezek a hévizek adják annak a világhírű fürdőkultúrának az alapját, amely már a rómaiak idejében elkezdődött és a törökök idejében fejlődött ki.

Budapest a világ fürdőkben (Gellért-, Rudas-, Rác-, Lukács-, Széchenyi-, Margitszigeti Thermál és Király-fürdő) leggazdagabb fővárosa.

Hat nagyobb sziget tartozik a fővároshoz: a Margit-sziget, az Óbudai- és a Csepel-sziget, valamint a Palotai-, a Nép- és a Háros-sziget.

Történelmi emlékekben egyik leggazdagabb a Margit-sziget, amely több szigetből állt, de a Duna szabályozásakor feltöltötték. Már a rómaiak idején álltak rajta épületek: a XIII. században a premontreiek Szent Mihály-kolostora, valamint a domonkos rend kolostora épült fel, ahová IV. Béla király lánya, Margit és apácanővérei költöztek be.

Ezek az épületek a törökök idején elpusztultak. A sziget különleges természeti adottságainak, sport-, fürdő- és szórakoztatólétesítményeinek, hatalmas fáinak, jó megközelíthetőségének köszönhetően a budapestiek kedvelt pihenőhelye. A budai és a pesti oldallal két híd köti össze: a Margit híd és az Árpád híd.

Ezenkívül még hét hídja van a fővárosnak (az északi vasúti összekötő, a Lánc-, az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi, a Lágymányosi és a déli vasúti összekötő híd).

A város építészeti öröksége közel kétezer éves. Az ókori Aquincum maradványai Óbudán kerültek elő. A Flórián tér helyén állt Aquincum légiós tábora, a XIII. századtól kezdve pedig a királyi vár, amely később a királynék vára lett. A polgárváros a mai Szentendrei út mentén épült. A környező villákból az ún. Herkules-villa maradványai és mozaikjai a mai Meggyfa utca 19-21-ben tekinthetők meg.

Buda és Pest várossá fejlődése a XII-XIII. századra tehető. Ekkor Buda központja Óbuda volt. Amikor a tatárok kivonultak az országból, megindult a Várhegy betelepítése. Déli részén ma is látható a XIV. századi várból az István-torony.

Nagy Lajos király 1347-ben Visegrádról Budára helyezte át udvarát, s ekkor kezdődött a palota és védelmi rendszerének közel két évszázados építése. Zsigmond király díszes palotája gótikus stílusban épült. A Friss-palota és a nyitott, árkádos díszudvar 1419-ben már állt.

Mátyást 1458-ban választották királlyá, aki jól szervezett hadsereggel, központi hatalommal és hatalmas vagyonnal rendelkezett. Európa legfényesebb palotáját építtette fel, udvara a humanista kultúra otthona lett.

1526-ban a törökök kirabolták a palotát, s a kincseket elszállították. 1541-ben ismét elfoglalták Budát. 150 éves uralmuk alatt elsősorban az erődrendszert építették, így a palota lassan pusztulni kezdett. Felrobbant a lőportorony, tűzvészek pusztítottak.

1686-ban felszabadult Buda. Mária Terézia uralkodása alatt a magyar rendek követelésére felépült a palota (1749-1770), amely a nádor székhelye lett.

1806-ban megépült a Sándor-palota. A vár a 48-as szabadságharcban ismét megrongálódott. A palota átépítését a kiegyezést követően, 1881-ben kezdték meg, hatalmas kupolát építettek.

A II. világháborúban az épület és teljes berendezése tönkrement. A helyreállítást megelőzően régészeti kutatásoknak vetették alá. Ma a főváros legjelentősebb kulturális központja: a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeumának kiállításai láthatók benne, valamint itt kapott helyet az Országos Széchenyi Könyvtár.

A Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom építése 1250-ben kezdődött, és közel 20 évig épült. 1309-ben itt koronázták meg Károly Róbertet. Nagy Lajos építtette a Mária halálát ábrázoló kaput (1370). Zsigmond király 1424-ben itt fogadta a bizánci császárt.

Mátyás király 1460 körül oratóriumot építtetett, és itt tartották az esküvőjét.

1541-ben a törökök teljesen elpusztították. 1686-ban a ferencesek, majd a jezsuiták kapták meg. A mai Mátyás-templom Schulek Frigyes tervei szerint alakult ki (1874-1896). Városképi megjelenését növeli az 1901-ben épített, neoromán stílusú, festői kialakítású Halászbástya.

Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kezdték meg a Lánchíd építését, Tierney William Clark tervei szerint, Adam Clark vezetésével. 10 év alatt készült el. 1857-ben az Alagút, 1870-ben a Sikló is megépült. A Lánchidat a II. világháború alatt a visszavonuló németek a többi híddal együtt felrobbantották. Felavatásának centenáriumára, 1949. november 21-ére újjáépítették.

A XIII. század második felére Pest is nagy, gazdag várossá fejlődött. A városfalak közt királyi ház állt és plébániatemplom, 1233-ban pedig a domonkosok kolostora. A tatárok elvonulása után csak romok maradtak. IV. Béla helyreállította a közbiztonságot, és megindult az újjáépítés. A pesti telepesek kiváltságlevelét megújította, és birtokszerzési lehetőséget adott a polgároknak.

A török uralom után is a helyreállításra törekedtek. Az első jelentős épületet, az Invalidus-palotát (a mai Városház u. 9-11.) 1716-ban kezdték el építeni, de csupán három szárnya készült el. Felépült (román kori templom alapjaira) a belvárosi plébániatemplom (1725-1739, barokk), a szervita templom (1725) és a Klarissza kolostor (1729), a ferencesek háza és temploma (a mai Ferenciek terén, 1727-1743), a pálosok kolostora és temploma (ma: Egyetemi templom).

A XVIII. század első évtizedében felépült a Városháza. Pest a XIX. század elejére gazdasági és kulturális centrum lett. 1808-ban a király elfogadta a Szépítési Tervet, amelynek értelmében nagyszabású városrendezésre került sor: csatornázásra, útépítésre, bontásokra, parcellázásra. Létrejött az Orczy-kert, 1817-ben a Városliget (régen Városerdő), a világ első tervezett közparkja, valamint a Népliget, a pesti oldal legnagyobb parkja. A Belváros polgári, egyházi, oktatási negyeddé, Lipótváros gazdasági központtá alakult. Teréz-, Ferenc- és Józsefváros is gyorsan fejlődött. Felépült a Megyeháza (klasszicista, 1804), de mai formájában csak 1838 és 1841 közt készült el. A XVIII. századi újjáépítés során a török épületek többnyire eltűntek, a romokat, az épületmaradványokat beépítették, és egységes, barokk városkép alakult ki.

A XIX. században a klasszicista stílus vált uralkodóvá. Felépült a Ludovika, a Deák téri evangélikus templom, a Kálvin téri református templom (1816-1830). A Magyar Nemzeti Múzeumnak, az ország legnagyobb gyűjteményének alapját Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja vetette meg 1808-ban. Kétemeletes, klasszicista épület, 1837 és 1848 között készült el. Oszlopos főbejárata fölött a timpanont allegorikus szobrok díszítik. A főbejárat mögött az előcsarnok, a kupolás tér és a főlépcsőház következik. A mennyezeten és az oldalfalakon Lotz Károly és Than Mór képei láthatók.

A Szent István-bazilikát (klasszicista és neoreneszánsz), Lipótváros egyik legjelentősebb épületét, Hild József tervei szerint 1847-ben kezdték építeni. Hild halála után Ybl Miklós vette át a munkáját, aki a kupola azonnali áttervezését javasolta. 1868-ban a kupola összedőlt. Módosítás után 1890-ben készült el, Kauser József tervei vezetésével (96 m magas). 1858 és 1865 között a Redoute és a Német Színház helyén épült fel a Pesti Vigadó, Feszl Frigyes tervei szerint. A világháborúban megrongálódott, de helyreállították.

A Dohány utcai zsinagóga (romantikus, bizánci mór, 1854-1859), a világ legnagyobb zsinagógája, helyreállítása napjainkban fejeződött be (benne: Zsidó Múzeum). A Magyar Tudományos Akadémia épülete (neoreneszánsz, 1862-1864) Stüler, berlini építész munkája. Az Operaház az ország legnagyobb, legszebb színháza. Építése 1875 őszén kezdődött, Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz stílusban, és 1884-ben fejeződött be. Az 1980-as években felújították. Ötszintes nézőtere fölött Lotz Károly falfestménye látható. Az elegáns, díszes épület Ybl legjobb alkotása.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem épülete 1882-ben készült el, Steindl Imre alkotása, eklektikus stílusú. A Keleti pályaudvar (1884) Fekete János nevéhez fűződik.

1885-ben elkezdték az Országház építését Steindl Imre tervei szerint. 1904-ben készült el. Főhomlokzata a Dunára néz. A Kossuth tér felőli főbejáraton, az "Oroszlános" kapun keresztül Lotz Károly képeivel díszített lépcsőház vezet a 96 m magas kupolaterembe, ettől jobbra és balra két önálló szárnya van, az annak idején alsó- és felsőházzal működő Országgyűlés számára. Az épület 268 m hosszú, kétemeletes, csipke finomságú tornyokkal, hatalmas ablakokkal. A homlokzatot 88 szobor díszíti. A magyar állami élet központja.

Az Iparművészeti Múzeum magyaros szecessziós, pirogránit díszítésű, kétemeletes épülete 1893 és 1896 között, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint készült el, a mai Néprajzi Múzeum - eredetileg Kúria - pedig Hauszmann Alajos tervezésében, 1896-97-ben, eklektikus stílusban. Az ország fennállásának ezeréves évfordulójára megnyitották a földrész első földalatti vasútját az elegáns, emeletes épületekkel beépített Sugárúton, a mai Andrássy úton. Felette a kocsiutat fakockákkal burkolták.

A Sugárút létrehozásának gondolata Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Az utat lezáró Hősök terén, középen áll a Millenniumi Emlékmű, történelmünk nagyjainak alakjaival. Oldalt a Műcsarnok (1895), az ország legnagyobb kiállítási csarnoka, vele szemben a Szépművészeti Múzeum (1900-1906) látható, mindkettőt Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte. A tér tulajdonképpen a Városliget kapuja.

Mögötte épült fel 1896-ra a Vajdahunyad vára Alpár Ignác tervei szerint; 1904 és 1908 között végleges anyagokkal újra megépítették. A vár a történelmi Magyarország híres műemlékeinek részleteit, stílusait ábrázolja, magyar építészeti, stílustörténeti múzeum. Nevét az erdélyi Vajdahunyad váráról vett részletek alapján kapta (benne: Mezőgazdasági Múzeum).

A Ligetben 1866-ban létesítették a Fővárosi Állat- és Növénykertet; 1910-ben készültek el a Kós Károly és Zrumerszky Dezső által tervezett pavilonok. A Gundel étterem, a Vidámpark, a Széchenyi fürdő, a kellemes sétautak, a tó, télen a műjégpálya a szabadidő eltöltésének nagyszerű lehetősége.

Gyönyörű fővárosunk látnivalóit szinte lehetetlen mind felsorolni. Válogatásunkat csupán kedvcsinálónak szántuk. Isten hozta Budapesten.