Ferencváros a főváros IX. kerületének régi-új neve.

A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta nevét. 1879-ben Pest, Buda és Óbuda egyesítésével a kialakult Budapest kerületei közül a IX-es sorszámot kapta az akkor már a mai kiterjedésével azonos városrész. A főváros jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetének két "sugara" az Üllői út és a Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel.

A Belső-Ferencváros a Vámház körút és a Ferenc körút közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. A Középső-Ferencváros a Ferenc körút és a Haller utca közötti terület. A Haller utca sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala, a Soroksári út és a Vágóhíd utca menti terület a malmok és egyéb, mezőgazdasággal kapcsolatos ipari tevékenységek területe volt, lakóházakkal keverten. A Külső-Ferencvárosban a József Attila lakótelep a főváros egyik legrégebbi és legbarátságosabb lakótelepe.

Főbb látnivalók a kerületben: Ferencvárosi Főplébánia Bakáts téri temploma, Iparművészeti Múzeum, Kálvin téri református templom, Nagyvásárcsarnok, Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, Örökimádás templom, Páva utcai zsinagóga, Ráday utca, Szent Cirill és Metód pravoszláv templom, Szent Vince plébániatemplom, Holokauszt Emlékközpont.