Közel 25 000 lakosú város az M1-es és M7-es autópálya közös szakasza mellett. Budapest nyugati kapuja. Nevét 1236-ban már oklevél említi. Budaörs a honfoglalók egyik törzsének nevét őrzi (Örs). A név Buda tagja pedig (a többi környékbeli településhez hasonlóan) a régióhoz tartozást jelöli.

A középkorban egyházi birtokok részeként szerepel. A Törökugrató hegyének története szerint az egyik hódító török vezér, hogy üldözőinek fogságába ne essen, bekötött szemű lovával a sziklafal tetejéről a mélybe ugratott. A török uralom alatt elnéptelenedett falut a Zichy-család telepítette újjá németekkel a XVIII. század elején. A környék adottságai révén híres szőlő- és őszibarack termelőhely lett. A második világháború végéig jellegzetes német község volt.

A város egyik legszebb épülete a központban álló, kétszáz éves római katolikus templom. A templomot barokk és copf stílusú szobrok, képek díszítik, a templomkertben népies Szent Vendel-szobor áll. A kulturális emlékek között jelentős a városban feltárt őskori, római kori és középkori emlékeket bemutató Városi Régészeti Kiállítás. A Heimatmuseum az itt élő németek kitelepítés előtti életmódját, mindennapjait mutatja be. A jellegzetesen kopár Odvashegy természetvédelmi terület.

Budaörs ma egy dinamikusan fejlődő, modern város, vonzó az itt élők és a látogatók számára. Az elmúlt évtizedben sok vállalkozás is települt ide, ez is az alapja a város gyors fejlődésének. Szolgáltatások tekintetében Budaörs lassan eléri a főváros színvonalát, ugyanakkor sikerült megőriznie kisvárosias báját, hangulatát. Kulturális eseményei közül az egyik legjelentősebb a Budaörs Fesztivál. A nyártól pedig a Budaörs Napja elnevezésű vidám rendezvénnyel búcsúznak a budaörsiek.