4500 lakosú kisváros a Bihari síkon, a magyar-román határtól mintegy 6-7 km-re.

Tipikus síkvidéki sakktáblás település. Vasútállomása egyben határállomás is. A települést a XIII. században alapították. Eredeti neve Fancsal. A tatárjárás után a váradi Szent Kereszt-oltár birtoka lett, így kapta a Mezőkeresztes nevet. 1910-től a név Biharkeresztesre változott. A századok során többször érte támadás, többször elpusztult, de mindig újjáépült. A XIX. századtól a térség közigazgatási központja.

A régészeti ásatások bronz kori, avar kori és Árpád-kori települési maradványokat tártak fel. A XVII. század elején épült református temploma számos középkori részletet őriz. A katolikus templom előtt áll Szent László szobra. A városban található O'sváth Pál sírja és szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Sárrét történetét. A gimnázium előtt látható Bocskai István erdélyi fejedelem (1604-1606) mellszobra. Az Ady E. u. 12. sz. alatt helytörténeti gyűjtemény található. A Hősök terén látható az I-II. világháború áldozatainak emlékműve.

Legjelentősebb rendezvénye a Határmenti Kiállítás és Vásár, melyet minden év áprilisában rendeznek.