Beregsurány a Beregi-síkságon, Nyíregyházától északkeletre, mintegy 80 km távolságra, az ukrán határ mentén található 613 lakosú település.
Már az őskorban megtelepedett határában az ember. 1879-ben bronzkori emlékek kerültek elő, különféle bronz karperecek és lándzsa. Felszíni gyűjtéskor őskori cserepeket, kőbaltát találtak a 60-as években. 1965-ben egy 52 edényégető kemencéből álló fazekas telepet tártak fel. 1996-ban a határállomás építésénél császárkori leletek kerültek a felszínre. Okmányok bizonyítják, hogy surány majdan kis és nagy jelzővel megkülönböztetett két település volt. A község neve 1279-ben tűnik fel először IV. László király Kissurányi Miklóssal kapcsolatos iratai nyomán.
A község középpontjában álló Ybl Miklós tervei alapján báró Uray Gyula által építtetett kastély romantikus elemekkel tarkított klasszicista stílusban. Az Uray kastélyt az Önkormányzat használja: itt alakították ki a Polgármesteri Hivatalt és a kultúrházat, melyet 2,5 hektár parkosított terület vesz körül, ritkaságnak számító famatuzsálemekkel. Ebben a kastélyparkban került felállításra a Millenniumi emlékoszlop is. A másik kastélyt Bay Ferenc és testvérei építették a XVIII. században barokk stílusban, melyet a XIX. században eklektikus elemekkel átépítettek. Gótikus stílusban a XIV. században Nagy Lajos király idejében épült a műemlék református templom. Két osztatú mérműves ablakai, csúcsives bejárata, keresztboltozatos, sokszögű szentélye különös látványt nyújt. 1715-ben Bay Ferenc átalakíttatta, a hajót három irányban kibővítette. Bay Károly 1828-ban kriptát építtetett, amelyet a család még az 1930-as években is használt. Népies barokk kő szószéke, faragott fa hangvetővel lett kiegészítve. A katolikus templom az 1800-as évek végén épült.